Dóka Klára: Levéltári ismeretek : Oktatási segédanyag a segédlevéltáros és a levéltári kezelőtanfolyamok hallgatói részére I. rész (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 4. Budapest, 1998)

II. KORMÁNYZATTÖRTÉNET

- közgyűlés - titkos szavazással választják tagjait, - tanács - a kisgyűlés jogkörét vette át. Tisztviselők: polgármester, főbíró, főkapitány, tanácsbeliek, jegyzők, tiszti ügyész, számvevő, levéltárnok, főorvos, főmérnök. Forradalmi szervek A forradalom vívmányainak megvédésére hozták létre Pesten a Pesti Közcsendi Bizottmányt, vidéken pedig a közcsendi bizottmányokat, amelyek a forradalom első hónapjában működtek. A szabadságharc idején alakult ki a kormánybiztosság intézménye. Eleinte a népfelkelés, a mozgósítás, a hadsereg felszerelési és ellátási feladataira, később teremtették meg a kormánybiztosi intézményt, amelyeket valamilyen országosan fontos kérdés megoldására hívtak életre, pl. a nemzetiségi mozgalmak lecsendesítésére, a közellátás megszervezésére. A kormánybiztosokat a Honvédelmi Bizottmány elnöke nevezett ki és mentett fel, intézkedéseiket a rendes helyi szervek foganatosították. Az intézmény a szabadságharc bukásával megszűnt. Igazságszolgáltatás (törvénykezés) szervei Az 1848/49-es jogszabályok nem nyújtottak átfogó szabályozást a bírói szervezet tekintetében sem, csupán egyes részkérdéseket rendeztek. Az 1848. évi III. tc. 27. §-a az igazságszolgáltatás folyamatosságának biztosítása érdekében a bíróságokat és az ítélőszékeket törvényes önállóságukban, további rendelkezésig addigi szervezetükben fenntartották. Az igazságszolgáltatás szervezetében a következő változások történtek: - Az úriszék jogosultságát a szolgabírói szék és a megyei törvényszék vette át. - A jobbágyok és a földesurak közötti legelőelkülönítés, faizás, makkoltatás, egyéb jobbágyokat megillető jogok tekintetében felmerült viták eldöntésére az alispáni bíróság volt hivatott. - A sajtó által elkövetett bűncselekmények elbírálására esküdtszéket állítottak fel. - 1849 tavaszán a kormányzó elnök feloszlatta a Kúriát, a hétszemélyes tábla és a királyi tábla helyett hétszemélyes fótörvényszéket, országos törvényszéket szerveztek. - A közvád képviseletére álladalmi ügyészi hivatalt hoztak létre.