Dóka Klára: Levéltári ismeretek : Oktatási segédanyag a segédlevéltáros és a levéltári kezelőtanfolyamok hallgatói részére I. rész (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 4. Budapest, 1998)

II. KORMÁNYZATTÖRTÉNET

később a győztes ellenforradalom ugyan nem ismerte el, de ennek ellenére korszakhatár volt a magyarországi zsidóság történetében. Kitekintés (a polgári forradalomtól napjainkig) Mivel az elmúlt másfél évszázadban az egyházi szervezet alakulásában viszonylag kevés változás történt, itt foglaljuk össze a legfontosabbakat. A szabadságharc leverése után az uralkodó igyekezett egyházigazgatási szempontból is megjutalmazni a magyar forradalommal szembefordult nemzetiségieket. Az erdélyi és magyarországi görög katolikusok önálló érseki tartományt alkottak és így elszakadtak a magyar prímástól. Hasonlóképpen függetlenedett a horvátországi és szlavóniai egyházi szervezet is. A római katolikus egyház a vallások teljes egyenjogúsítása után végeredményben olyan helyzetbe került, mint a többi felekezet, s ezáltal joggal tarthatott igényt a protestánsokéhoz hasonló teljes belső önkormányzatra. A katolikus autonómia ügye ettől kezdve évtizedekig napirenden maradt és lényegében nem jutott el a végkifejletig. Már 1848 tavaszán megkésve nyújtották be az autonómiára vonatkozó törvényjavaslatot és ezért az utolsó rendi országgyűlés azt már nem kezdhette el tárgyalni. 1848-ban az uralkodó több érseki és püspöki széket betöltött és a válságos időszakban a püspöki kar meglehetősen megosztott volt; azt, hogy többen a szabadságharc oldalán álltak mi sem bizonyítja jobban, hogy 1849 után hat érseket és püspököt mondattak le tisztségéről, sőt volt akit távollétében halálra is ítéltek és jelképesen kivégeztek. Több szerzetesrendet is büntetés ért a forradalom támogatásáért, a piaristák esetében még a feloszlatás gondolatával is foglalkoztak, de végül megelégedtek a novíciusok felvételének átmeneti tilalmával. Az úgynevezett jozefinista egyházpolitika végét az 1855-ben megkötött konkordátum jelentette, amelynek keretében az egységes osztrák császárság kötött nemzetközi egyezményt az egyházi állammal. A magyar püspöki kar ugyan ellenezte, hogy a magyar egyházat az összbirodalom katolikus egyháza részeként kezeljék, de a neoabszolutizmus időszakában tiltakozásának nem lehetett eredménye. A 36 pontból álló egyezmény döntő változást hozott a több mint hat évtizedes jozefinizmus után. Nem mindenki előtt ismert, hogy ez a megállapodás is feladta a katolicizmus államvallás