Dóka Klára: Levéltári ismeretek : Oktatási segédanyag a segédlevéltáros és a levéltári kezelőtanfolyamok hallgatói részére I. rész (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 4. Budapest, 1998)

I. IRATTANI ISMERETEK

közül a legolvashatóbb és a legkönnyebben elsajátítható volt, nem tudott annyira elterjedni mintegy háromszáz éves fennállása alatt, mint amennyire az őt felváltó humanista írás. A humanista írás tulajdonképpen a gótikus írás elődjére, a karoling kisbetűs (minuscula) írásm vezethető vissza. Az Itáliában a XIV-XV. században kiformálódó humanista írás a középkor végén természetesen nem lett azonnal egyeduralkodó. Gyakori a gótikus és a hunamista írásnak a keveredése, sőt a német nyelvterületen az első gótikus írással nyomtatott könyvek hatására a mindennapi élet írása is a gótikus (fraktúr) maradt, míg Európa más területein a nyomtatás révén is a humanista írás foglalta el a helyet minden más írás elől. A hazai írásbeliség kialakulása Az államalapítás korában nálunk is kialakult az írásbeliség egy korai formája. Néhány megbízható adaton kívül, amelyek elsősorban Szent Istvánnak (1000-1038) külfölddel való levelezéséből ismertek, aligha tudjuk ennek a korai írásbeliségnek még a körvonalait is megrajzolni. Pedig tucatnyi oklevél is ránk maradt első királyunktól. A tucatnyi oklevél közül azonban mindössze egyetlenegy bizonyult hitelesnek, a veszprémvölgyi görög alapítólevél. Ez az oklevél azonban nem eredetiben, hanem mintegy száz évvel későbbi átiratban (Kálmán király, 1109) maradt ránk. Szent István veszprémvölgyi oklevele görög nyelven íródott, tehát a görög nyelvű írásbeliség sajátosságait hordozza magán, valamint nincs keltezése. A többi latin nyelvű oklevél. Külön csoportot képeznek a bencés monostorok javára szóló oklevelek. Közülük egyetlenegy maradt meg eredeti formában, a Pannonhalmi oklevél (1001). Erről az oklevélről már az első pillantásra látszik, hogy a német császári kancelláriából kikerült oklevéllel rokon. Ugyanazzal az írással (karoling díszített minuscula) készült és ugyanazok a jellegzetességek figyelhetők meg rajta, amelyek a császári okleveleken is. Az oklevél szövegezése is arra vall, hogy a császári kancellária egyik tagja készítette. Az eredeti oklevelet azonban később kibővítették (interpolatio) és a kibővített szöveget újra lemásolták az eredeti oklevél írásával és formuláival, majd Kálmán királynak egyik pecsétjét nyomták a hátoldalára. Hogy a császári kancellária hatással lehetett a magyar királyi udvar írásbeliségére, azt a két Szent Istvánnak tulajdonított püspökség-alapító oklevél is igazolni látszik. A