Kaszás Marianne: Céhek, ipartársulatok, ipartestületek iratai (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 2. Budapest, 1996)

II. Irattani szócikkek

megkötése volt. A bizottság szervezetét, munkakörét és eljárását az ~ tartalmazta, melyet az ipartestületi elöljáróságnak kellett jóváhagynia. Az ~ a következő fejezeteket tartalmazta: 1. Az ipartestület neve, melynek keretén belül a bizottság megalakult, 2. Az ipartestületi elöljáróság határozatának száma, mely a bizottság megalakulását jóváhagyta, 3. A bizottság feladatai, 4. A bizottság létszáma, 5. A tagok választása, 6. A bizottság elnöke, 7. A bizottság működése. Műhelyrend -^Munkarend Nyugdíjegyesületek alapszabályai Az iparosok által meghatározott célra létrehozott és fenntartott pénzalapot kezelő egyesület szervezetét és működési feltételeit körülhatároló rendelkezések összessége. Azonos mesterséget gyakorló iparosok saját tagjaik, valamint a tagok özvegyei és árvái részére nyudíjat biztosító nyugdíjpénztárakat hoztak létre. A pénztárak általában egyesületi formában a belügyminiszter által jóváhagyott alapszabályok alapján működtek. Az ~-ban a következő fejezetek találhatók: 1. Az egyesület címe és pecsétje, 2. Az egyesület célja, székhelye, hirdetményei, 3. Alaptőke, 4. Az egyesület tagjai, 5. Biztosítható nyugdíjösszeg, 6. Nyugdíjazás, 7. Végkielégítés, 8. Özvegyek nyugdíjazása - Árvák nevelési járuléka, 9. A tagság megszűnése, 10. Szervezet: A/ Közgyűlés, B/ Igazgatóság, Cl Felügyelő bizottság, Dl Választmányok, 11. Átmeneti és vegyes intézkedések Önsegélyező takarék- és előlegcsoportok alapszabálya Az ipartestületek által léthozott önsegélyező pénzalapok működését szabályozó előírások. Az 1932. évi VIH. tc. 7. §-a alapján az ipartestületek alakíthattak és működtethettek olyan pénzalapokat, melyekből tagjaik számára szükség esetén hitelfelvétel lehetőségét biztosította. A segélyezési csoportokra nézve a kereskedelemügyi miniszter 136.905. sz. leirata tartalmazott előírást, mely szerint a segély csoportba belépő tagoknak bizonyos jogaik és kötelezettségeik voltak, amelyek pontos körülhatárolása nem csak a felmerülhető nézeteltérések szempontjából volt szükséges, hanem a befolyó tagdíjaknak kezelése és felhasználása is bizonyos szabályozást igényelt, ezért kellett külön segélyezési szabályzatot készíteni. Olyan esetekben,