Petrikné Vámos Ida: A magyar településhálózat területszervezési változásai 1945 és 1990 között : Adattár (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 1 Budapest, 1996)
Járások
- 1970. július l-jével Alsógöd és Felsőgöd községeket „Göd" néven; Őrszentmiklós és Vácbottyán községeket „Örbottyán" néven egyesítették. (20/1970. NET sz. hat. - MK 1970. 41. sz.) - 1974. december 31 -ével Verőce és Kismaros községeket „Verőcemaros" néven egyesítették. (33/1974. NET sz. hat. - MK 1974.71. sz.) - 1977. április l-jével Dunakeszi községet várossá szervezték. (6/1977. NET sz. hat. - MK 1977.12. sz.) - 1984. január l-jével a ~-t megszüntették, községeit Vác és Dunakeszi városok városkörnyéki községeivé nyüvánították. (23/1983. NET sz. hat. - MK 1983.61. sz.) VALI JÁRÁS Fejér vm. Nk.: Alcsút, Baracska, Bicske, Csabdi, Diósd, Etyek, Felcsút, Gyúró, Kajászószentpéter, Mány, Martonvásár, Pázmánd, Sóskút, Szár, Rabajd, Tárnok, Tordas, Vál, Veréb, Vértesacsa, Vértesboglár - 1946. január 1 - jével Diósd, Sóskút és Tárnok községeket a Pest-Püis-Solt-Kiskun megyei budakörnyéki járáshoz osztották be. (151.300/1946. BM sz. r. - MK HL 1946. 28. sz.) - 1948. június l-jével a ~ székhelyét Bicskére helyezték át, elnevezését bicskei járásra változtatták. (184.232/1948. BM sz. r. - MOL- XTX-B-l-m (21. d.) 5.203-2-6732/1950.) VÁSÁROSNAMÉNYI JÁRÁS Szatmár-Bereg vm. 1950. m. 16-ától Szabolcs-Szatmár m. Nk.: Lónya, Tarpa, Vásárosnamény Kjg.: barabási, beregsurányi, csarodai, gulácsi, jándi, tiszakerecsenyi, tiszaszalkai - 1950. június l-jével a mátészalkai járás és a megszűnt tiszai járás egyes községeit a ~-hoz osztották be. Nagyközségei: Lónya, Tarpa, Vásárosnamény, Vitka; körjegyzőségek: barabási (Barabás, Gelénes, Vámosatya), beregsurányi (Beregdaróc, Beregsurány), csarodai (Csaroda, Fejércse, Marokpapi, Tákos), gulácsi (Gulács, Hete, Tivadar), gyürei (Gyüre, Kisvarsány, Nagyvarsány), ilki (Gemzse, Uk), jándi (Gergelyiugornya, Jánd), kopócsapáti (Kopócsapáti, Révaranyos), olcsvai (Olcsva, Olcsvaapáti), tiszakerecsenyi (Mátyus, Tiszakerecseny), tiszaszalkai (Tiszaadony, Tiszaszalka, Tiszáid). (144/1950. (V. 20.) MT sz. r. - MK RT 1950. 87. sz.) - 1950. szeptember 6-ával Kopócsapáti és Révaranyos községeket „Kopócsapáti" néven egyesítették. (5.203-7/1950. (IX 6.) BM sz. r. - RK 1950. 22. sz.) - 1951. január l-jével Kopócsapáti község nevét .Aranyosapáti" névre változtatták. (0328/1951. BM sz. r. - MOL-XIX-A-2-z (20. d.) - 1969. július l-jével Vásárosnamény, Gergelyiugornya és Vitka községeket „Vásárosnamény " néven egyesítették. (18/1969. NET sz. hat. - MK 1969.41. sz.) - 1970. június 30-ával a megszűnt baktalórántházi járás községei közül Nyírmada és Pusztadobos községeket a ~hoz osztották be. (17/1970. NET sz. hat. - MK 1970. 34. sz.) - 1974. december 31-ével Olcsvaapáti községet a ~-ból a fehérgyarmati járáshoz osztották be. (2/1974. (X. 3.) MT TH sz. rek. - MK 1974.71. sz.) - 1977. áprüis l-jével Fejércse és Hete községeket „Hetefejércse" néven egyesítették. (4/1977. NET sz. hat. - MK 1977.12. sz.) - 1978. december 31-ével Vásárosnamény nagyközséget várossá szervezték. (19/1978. NET sz. hat. - MK1978. 68. sz.) - 1978. december 31 -ével Jánd és Olcsva községeket Vásárosnamény város városkörnyéki községeivé nyüvánították. (3/1978. (X. 6.) MT TH sz. rek. - MK 1978.68. sz.) - 1978. december 31-ével Gyüre és Nagyvarsány községeket „Varsánygyüre" néven; Tiszaszalka és Tiszavid községeket „Tiszaszalka" néven egyesítették. (20/1978. NET sz. hat. - MK 1978.68. sz.) - 1984. január l-jével a ~-t megszüntették, községeit Vásárosnamény város városkörnyéki községeivé nyüvánították. (23/1983. NET sz. hat. - MK 1983. 61. sz.) VASVÁRI JÁRÁS Vas vm. Nk.: Oszkó, Rábahídvég, Vasvár Kjg.: bérbaltavári, csehimindszenti, egervári, gersei, győrvári, kámi, olaszfai, rábamolnári, rumi, sorkifaludi - 1948. áprüis 1 -jével Püspöktamási és Rábamolnári községeket „Püspöktamási" néven egyesítették, egyidejűleg nagyközséggé szervezték, s a rábamolnári körjegyzőséget megszüntették. (164.763/1947. ffl.2. BM sz. r. - RK 1948. 5. sz.) - 1949. január l-jével Püspöktamási község nevét „Püspökmolnári" névre változtatták. (645.335/1948. BM sz. r. - RK 1949. 1. sz.) - 1950. március 16-ától az egervári körjegyzőséget a zalaegerszegi járáshoz osztották be. (5.201/1 l/H-1/1950. (D3. 12.) BM sz. r. - RK 1950.9. sz.) - 1950. június 1 -jén a ~ nagyközségei: Oszkó, Püspökmolnári, Rábahídvég, Vasvár (Kismákfa kk., Nagymákfa kk.); körjegyzőségek: bérbaltavári (Bérbaltavár, Mikosszéplak, Nagytüaj), csehmindszenti (Csehi, Csehmindszent, Csipkerek), gersei (Gerse, Karátföld, Sárfimizdó, Telekes), győrvári (Andrásfa, Győrvár, Hegyhátszentpéter, Petőmihályfa), kámi (Alsóújlak, Egervölgy, Kám, Szemenye), olaszfai(01aszfa,Pácsony),rumi(Gutatőttós,Rum,Zsenynye), sorkifalusi (Gyanógeregye, Nemeskolta, Sorkifalud, Sorkikápolna). (144/1950. (V. 20.) MT sz. r. - MK RT 1950. 87. sz.) - 1950. szeptember 6-ával Gerse és Karátföld községeket „Gersekarát" néven egyesítették. (5.203-7/1950. (IX 6.) BM sz. r. - RK 1950. 22. sz.) - 1969. július 1 -jével a ~-t megszüntették, községeit a körmendi, a sárvári és a szombathelyi járásokhoz osztották be. (24/1969. NET sz. hat. - MK 1969. 50. sz.)