Petrikné Vámos Ida: A magyar településhálózat területszervezési változásai 1945 és 1990 között : Adattár (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 1 Budapest, 1996)

Járások

- 1981. december 31-ével Bátya községet Kalocsa város városkörnyéki községévé nyilvánították. (1/1981. (IX. 26.) MT TH sz. rek. - MK 1981. 58. sz.) - 1984. január l-jével a ~-t megszüntették, községeit Ka­locsa város és Kunszentmiklós városi jogú nagyközség vá­roskörnyéki községeivé nyüvánították. (23/1983. NET sz. hat. - MK 1983. 61. sz.) KAPOSVÁRI JÁRÁS Somogy vm. Nk.: Bárdudvarnok, Kadarkút, Nagybajom Kjg.: batéi, gálosfai, hedrehelyi, hetesi, kaposfői, kapos­mérői, magyaregresi, mernyei, mezöcsokonyai, nagyber­ki, simonfai, szennai, szentbalázsi, taszári, toponári - 1947. január l-jével a mezöcsokonyai körjegyzőség megszűnt, Mezőcsokonya községet nagyközséggé szervez­ték, egyidejűleg Somogysárd székheUy el új körjegyzőséget hoztak létre. (164.765/1946. BM sz. r. - RK 1946. 23. sz.) - 1948. áprüis 1 - jével a gigei körjegyzőség községeit a na­gyatádi járásból a ~-hoz osztották be. (168.795/1947.11I-1. BM sz. r. - RK 1949. 7. sz.) - 1948. december 31-ével „Kőkút" néven szervezett köz­séget a ~-hoz osztották be. (181.605/1948. m. 2. BM sz. r. - RK 1948. 20. sz.) - 1949. január l-jével a somogyjádi körjegyzőség közsé­geit a lengyeltóti járásból a ~-hoz osztották be. (5.203-59-17/1949.1/8. BM sz. r. - RK 1949. 30. sz.) - 1949. február l-jével az attalai körjegyzőség községeit az igali járásból a ~-hoz osztották be. (182.057/1948. m/1. BM sz. r. - RK 1949. 7. sz.) -1950. január l-jével a toponári körjegyzőséget megszün­tették; Kaposszent jakab községet Kaposvár várossal egye­sítették, Toponár községet nagyközséggé szervezték. (5.203-27-17/1949.1/8. BM sz. r. - RK 1949. 25. sz.) - 1950. június l-jével a megszűnt igali járás egyes közsé­geit a ~-hoz osztották be; nagyközségei: Bárdudvarnok (Kaposszentbenedek kk.), Kadarkút (Hencse kk., Kőkút kk.), Mezőcsokonya, Nagybajom, Toponár; körjegyzősé­gek: attalai (Attala, Csorna, Kapospula, Szabadi), batéi (Baté, Kaposkeresztúr, Mosdós), büssüi (Büssü, Fonó, Ka­zsok), felsőmocsoládi (Ecseny, Felsőmocsolád, Polány), gálosfai (Bőszénfa, Gálosfa, Hajmás, Kaposgyarmat), gi­gei (Gige, Rinyakovácsi), göUei (Göüe, Kisgyalán), hedre­helyi (Hedrehely, Visnye), hetesi (Bodrog, Csombrád, He­tes, Juta), igali (Igal, Ráksi, Szentgáloskér), kaposfői (Jákó, Kaposf ő, Kisasszond, Kiskorpád), kaposmérői (Kaposmé­rő, Kaposújlak), magyaratádi (Magyaratád, Patalom, So­modor, Zimány), magyaregresi (Kaposfüred, Magyareg­res, Várda), mernyei (Mernye, Somogyaszaló, Somogygeszti), nagyberki (Kercseliget, Nagyberki), si­monfai (Simonfa, Töröcske, Zselickislak, Zselicszentpál), somogyjádi (Edde, Osztopán, Somogyjád), somogysárdi (Somogysárd, Újvárfalva), somogyszüi (Gadács, Somogy­szil), szennai (Kaposszerdahely, Patca, Szenna, Szil­vásszentmárton, Zselickisfalud), szentbalázsi (Cserénfa, Kiskeresztúr, Sántos, Szentbalázs), taszári (Kaposhomok, Orci, Taszár). (144/1950. (V. 20.) MT sz. r. - MK RT 1950. 87. sz.) - 1950. szeptember 6-ával Bárdudvarnok és Kaposszent­benedek községeket „Bárdudvarnok" néven egyesítették. (5.203-7/1950. (EX. 6.) BM sz. r. - RK 1950. 22. sz.) - 1954. november l-jével Kiskeresztúr és Gödre közsé­geket „Gödrekeresztúr" néven egyesítették, és a ~-ból a sásdi járáshoz osztották be. (1074/1954. (EX. 14.) MT hat. - MK HL 1954.67. sz.) - 1969. áprüis l-jével Csököly községet a nagyatádi já­rásból a ~-hoz osztották be. (8/1969. NET sz. hat. - MK 1969. 17. sz.) - 1970. július l-jével Kaposfüred, Toponár községeket Kaposvár várossal egyesítették. (20/1970. NET sz. hat. - MK 1970.41. sz.) - 1973. áprüis 15-ével Töröcske községet Kaposvár vá­rossal egyesítették. (17/1972. NET sz. hat. - MK 1972.96. sz.) - 1973. áprüis 15-ével Somogyaszaló községet és Zimány (Orci) közös tanácsú községeket Kaposvár város város­környéki községeivé nyüvánították. (1/1973. (II. 25.) MT TH sz. rek. - MK 1973.15. sz.) - 1974. december 31-ével Magyaregres községet Kapos­vár város; Attala (Kapospula) közös tanácsú községet Tol­na megyében Dombóvár város városkörnyéki községeivé nyüvánították. (3/1974. (X. 3.) MT TH sz. rek. - MK 1974. 71. sz.) - 1977. áprüis 1 -jével Mike községet a nagyatádi járásból a --hoz osztották be. (1/1977. (II. 8.) MT TH sz. rek. - MK 1977.12. sz.) - 1984. január l-jével a ~-t megszüntették, községeit Ka­posvár város városkörnyéki községeivé nyüvánították. (23/1983. NET sz. hat. - MK 1983. 61. sz.) KAPUVÁRI JÁRÁS Sopron vm. 1950. m. 16-ától Győr-Sopron m. Nk.: Agyagosszergény, Beled, Csapod, Fertőszentmiklós, Kapuvár, Kisfalud, Mihályi, Osli, Páli, Sarród, Szárföld, Vitnyéd Kjg.: babóti, ciráki, eszterházi, himodi, rábakecöli, süttöri -1950. március 16-ával a megszűnt csepregi járásból Iván nagyközséget és a répceszemerei körjegyzőség községeit a ~-hoz osztották be. (5.201/1 l/n-1/1950. (Hl. 12.) BM sz. r. - RK 1950.7. sz.) - 1950. június l-jével Eszterháza község nevét „Fertőd" névre, az eszterházi körjegyzőség elnevezését fertődi kör­jegyzőségre változtatták. (5.237-1-7/4/1950. El/5. BM sz. r. - RK 1950.14. sz.) - 1950. június l-jével a ~-ból Páli községet a csornai já­ráshoz osztották be, nagyközségei: Agyagosszergény (Fer­tőendréd kk.), Beled (Vica kk.), Csapod (Pusztacsalád kk.), Fertőszentmiklós, Iván, Kapuvár, Kisfalud, Mihályi, Osli, Sarród, Szárföld, Vitnyéd; körjegyzőségek: babóti (Babot, Veszkény), ciráki (Cirák, Dénesfa, Gyóró), fertődi (Fer­tőd, Fertőszéplak), himodi (Himod, Hövej), rábakecöli (Edve, Rábakecöl, Vásárosfalu), répceszemerei (Csáford­jánosfa, Csér, Répceszemere), süttöri (Petőháza, Süttör). (144/1950. (V. 20.) MT sz. r.-MK 1950. 87. sz.) - 1950. szeptember 6-ával Fertőd és Süttör községeket „Fertőd" néven egyesítették.

Next

/
Thumbnails
Contents