Petrikné Vámos Ida: A magyar településhálózat területszervezési változásai 1945 és 1990 között : Adattár (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 1 Budapest, 1996)

Járások

DOROGI JÁRÁS Komárom m. Nk.: Bajna (Epöl kk.), Bajót, Csév, Csolnok (Dág kk.), Dorog, Dömös, Lábatlan, Leányvár, Nagysáp, Nyergesújfalu, Pilismarót, Piszke, Sárisáp, Süttő, Tokod Kjg.: kesztölci (Kesztölc, Pilisszentlélek), táti (Mogyorósbánya, Tár), únyi (Máriahalom, Uny) - 1950. június l-jével az esztergomi járás nevét ~-ra változtatták. (144/1950. (V. 20.) MT sz. r. - MK RT 1950. 87. sz.) - 1950. szeptember 6-ával Lábatlan és Piszke községeket „Lábatlan" néven egyesítették. (5.203-7/1950. (DC. 6.) BM sz. r. - RK 1950. 22. sz.) - 1954. augusztus l-jével Csév község elnevezését „Piliscsév" névre változtatták. (MT Titk. szn. közi. - MK HL 1954.50. sz.) - 1974. december 31-ével Gyermely (Szomor) közös tanácsú községet a tatai járásból a ~-hoz osztották be. (26/1974. (X. 3.) MT TH sz. rek. - MK 1974. 71. sz.) - 1984. január l-jével Dorog községet várossá szervezték. (19/1983. NET sz. hat. - MK 1983.55. sz.) - 1984. január l-jével a ~-t megszüntették, községeit Dorog, Esztergom és Tatabánya városok városkörnyéki községeivé nyüvánították. (23/1983. NET sz. hat. - MK 1983.61. sz.) DUNAFÖLDVÁRI JÁRÁS (Sz.: Paks) Tolna vm. Nk.: Bikács, Bölcske, Dunaföldvár, Dunakömlőd, Dunaszentgyörgy, Fadd, Ger jen, Györköny, Kajdacs, Madocsa, Nagydorog, Németkér, Paks -1949. január 1 -jével Pusztahencse nagyközséget a --hoz osztották be. (197.965/1948. ffl/2. BM sz. r. - RK 1949. 5. sz.) - 1950. június l-jével a ~ elnevezését paksi járásra változtatták, egyidejűleg Fadd községet a szekszárdi járáshoz osztották be. (144/1950. (V. 20.) MT sz. r. - MK RT 1950. 87. sz.) DUNAÚJVÁROSI JÁRÁS Fejér m. Kzs.: Adony, Baracs, Beloiannisz, Besnyő, Előszállás, Ercsi, Iváncsa, Kisapostag, Mezőfalva, Nagykarácsony, Nagyvenyim, Perkáta, Pusztaszabolcs, Rácalmás, Ráckeresztúr -1961. november 25-ével a sztálinvárosi járás elnevezését ~-ra változtatták. (17/1961. NET sz. hat. - MK 1961. 87. sz.) -1977. áprüis 1 - jével Nagyvenyim községet Dunaújváros város városkörnyéki községévé nyüvánították. (2/1977. (II. 8.) MT TH sz. rek. - MK 1977.12. sz.) - 1978. december 31-ével Kisapostag községet Dunaújváros város városkörnyéki községévé nyüvánították. (3/1978. (X. 6.) MT TH sz. közi. - MK 1978.68. sz.) - 1984. január l-jével a ~-t megszüntették, községeit Dunaújváros város városkörnyéki községeivé nyüvánították. (23/1983. NET sz. hat. - MK 1983.61. sz.) DUNAVECSEI JÁRÁS Pest-Püis-Solt-Kiskun vm. 1950. II. l-jétől Bács-Kiskun m. Nk.: Apostag, Dunaegyháza, Dunapata j, Dunavecse, Harta (Dunatetétlen kk.), Ordas, Solt, Szalkszentmárton - 1950. január l-jével Újsolt községet a ~-hoz osztották be. (5.203-1-16/13-1950. H/5. BM sz. r. - RK 1950.4. sz.) - 1956. február l-jével a megszűnt kunszentmiklósi járás községei közül Kunadacs, Kunszentmiklós, Kunpeszér, Szabadszállás és Tass községeket a ~-hoz; Dunapataj és Ordas községeket a ~-ból a kalocsai járáshoz osztották be. (2/1956. NET sz. hat. - MK HL 1956.4. sz.) - 1970. június 30-ával a ~-t megszüntették, községeit a kalocsai és a kecskeméti járáshoz osztották be. (17/1970. NET sz. hat. - MK 1970. 34. sz.) EDELÉNYI JÁRÁS Borsod vm. 1946.1. l-jétől Borsod-Gömör vm. 1950. III. 16-ától Borsod-Abaúj-Zemplén m. Nk.: Disznóshorvát, Edelény, Múcsony, Szendrő Kjg.: abodi, boldvai, borsodi, felsőnyárádi, finkei, hangácsi, laki, rakácai, rudabányai, szalonnai, szuhakáUoi -1945. szeptember 25-ével a volt tornai járás magyar közigazgatás alatt maradt községeit a ~-hoz osztották be. (93.428/1945. BM sz. r. - MOL- XDC-A-l-j) - 1950. január l-jével Disznóshorvát község nevét „Izsófalva" névre változtatták. (5.237-1-6/2/1950. D/5. BM sz. r. - MK HL 1950.44. sz.) - 1950. június l-jével a megszűnt bódvaszüasi járás községeit az ~-hoz osztották be. Nagyközségei: Edelény, Izsófalva, Múcsony, Szendrő; körjegyzőségei: abodi (Abod, Galvács), bódvaszüasi (Bódvaszüas, Komjáti, Tornanádaska), boldvai (Boldva, Züiz), borsodi (Balajt, Borsod, Ládbesenyő, Szendrőlád), finkei (Borsodszirák, Finke), hangácsi (Damak, Hangács, Nyomár), hídvégardói (Becskeháza, Hídvégardó, Tornaszentjakab), jósvafői (Jósvafő, Szinpetri, Tornakápolna), laki (Hegymeg, Irota, Lak, Szakácsi), perkupái (Perkupa, Varbóc), rakacai (Debréte, Rakaca, Rakacaszend, Viszló), rudabányai (Alsótelekes, Felsőtelekes, Rudabánya, Szuhogy), szalonnai (Martonyi, Meszes, Szalonna), szini (Szín, Szögliget), szőllősardói (Égerszög, SzőUősardó, Teresztenye), szuhakáUoi (Kurityán, SzuhakáUó), tornaszentandrási (Bódvalenke, Bódvarákó, Toraabarakony, Tornaszentandrás). (144/1950. (V. 20.) MT sz. r.-MK 1950. 87. sz.) - 1950. június l-jével a felsőnyárádi körjegyzőség községeit a ~-ból a putnoki járáshoz osztották be. (144/1950. (V. 20.) BM sz. r. - MK RT 1950. 87. sz.) - 1950. szeptember 6-ával Borsod és Edelény községeket „Edelény" néven egyesítették. (5.203-7/1950. (DC 6.) BM sz. r. - RK 1950.22. sz.) - 1961. december 31-ével a megszűnt putnoki járás községei közül Aggtelek, Felsőkelecsény, Felsőnyárád, Imola, Kánó, Ragály, Sajókaza, Trizs, Zubogy községeket az ~hoz osztották be. (18/1961. NET sz. hat. - MK 1961.92. sz.) - 1962. július l-jével a megszűnt szikszói járás községei közül Tomor községet az --hoz osztották be. (9/1962. NET sz. hat. - MK 1962. 42. sz.)