Petrikné Vámos Ida: A magyar településhálózat területszervezési változásai 1945 és 1990 között : Adattár (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 1 Budapest, 1996)
Települések
1950. m. 16-ától Szabolcs-Szatmár m. 1950. VI. l-jétől kisvárdai j. 1984.1. l-jétől Kisvárda v. 1990. LX. 30-ától Szabolcs-Szatmár-Bereg m. 1991.1. l-jétől záhonyi kjg. - 1973. áprüis 15-étől Záhony NKKT társközsége. (18/1972. NET sz. hat. - MK 1972.96. sz.) TISZASZIGET kzs., Csongrád m., szegedi j. 1984.1. l-jétől Szeged mv. - 1955. áprüis l-jével ószentiván község nevét ~ névre változtatták. (7/1955. NET sz. hat. - MK HL. 1955. 33. sz.) - 1977. áprüis l-jével ~ néven és székheUyel, Újszentiván községgel községi közös tanácsot szerveztek. (5/1977. NET sz. hat. - MK 1977.12. sz.) TISZASZŐLLŐS (Tiszaszőlős) nk., Heves vm., tiszafüredi j1950. H. l-jétől Szolnok m. - 1977. áprüis l-jétől Tiszafüred NKKT társközsége. (5/1977. NET sz. hat. - MK 1977.12. sz.) - 1984. január l-jével ~-et Tiszafüred várossal egyesítették. (18/1983. NET sz. hat. - MK 1983. 55. sz.) TISZASZŐLŐS —> TiszaszőUős TISZATARDOS kk., Szabolcs vm., dadái alsó j., tiszaladányi kjg. 1946.1. l-jétől Zemplén vm. 1950. Hl. 16-ától Borsod-Abaúj-Zemplén m., tokaji j. 1952. H. l-jétől szerencsi j. 1984.1. l-jétől Szerencs v. 1991.1. l-jétől tiszaladányi kjg. - 1969. július l-jétől Tiszaladány KKT társközsége. (19/1969. NET sz. hat. - MK 1969. 41. sz.) TISZATARJÁN kk., Borsod vm., mezőcsáti j., tiszatarjáni kjg. 1946.1. l-jétől Borsod-Gömör vm. 1950. Hl. 16-ától Borsod-Abaúj-Zemplén m. 1981. XH. 31 -étől leninvárosi j. 1984.1. l-jétől Leninváros v. 1991.1. l-jétől tiszatarjáni kjg. -1969. július 1 - jével ~ néven és székheUyel, Hejőkürt községgel községi közös tanácsot szerveztek. (19/1969. NET sz. hat. - MK 1969.41. sz.) TISZATELEK kzs., Szabolcs-Szatmár m., kemecsei j. 1956. H. l-jétől nyíregyházi j. 1984.1. l-jétől Nyíregyháza v. 1990. LX. 30-ától Szabolcs-Szatmár-Bereg m. - 1954. november 29-ével Nagyhalász községhez tartozó Borostanya, Csibaréttanya, Csókadomb, Ehrenreichtanya, Érhát, Hajnaltó, Kecces, Kéciházhely, Kétérköz, Kocobatanya, Márczitanya, Pülértanya, Szánthótanya, Telektanya, Tiszahát lakotthelyeket ~ néven önáUó községgé szervezték. (540.706/1954. Mt.h. sz. - MK HL. 1955.28. sz.) - 1977. áprüis l-jétől Nagyhalász NKKT társközsége. (5/1977. NET sz. hat. - MK 1977.12. sz.) TISZATENYŐ nk., Szolnok m., törökszentmiklósi j. 1974. XH. 31-étől Törökszentmiklós v. 1990. LX. 30-ától Jász-Nagykun-Szolnok m. - 1950. augusztus 15-étől Tenyő község nevét ~ névre változtatták. (5.237-3-15/3/1950. H/5. BM sz. r.-RK 1950.19. sz.) TISZAIIG nk., Jász-Nagykun-Szolnok vm., tiszai alsó j. 1950. H. l-jétől Szolnok m. 1950. VI. l-jétől kunszentmártoni j. 1984.1. l-jétől Kunszentmárton vj.nk. 1990. LX. 30-ától Jász-Nagykun-Szolnok m. - 1977. áprüis l-jétől Csépa KKT társközsége. (5/1977. NET sz. hat. - MK 1977.12. sz.) - 1989. január l-jével a közös tanácsot megszűntették, ~ben önálló községi tanácsot szerveztek. (112/1988. (X. 6.) NET sz. hat. - MK 1988.46. sz.) TISZAÚJFALU nk., Pest-Püis-Solt-Kiskun vm., kiskunfélegyházi j. 1950. H. l-jétől Bács-Kiskun m. 1970. VI. 30-ától kecskeméti j. - 1973. áprüis 15-ével Alpár és ~ községeket „Tiszaalpár" néven egyesítették. (17/1972. NET sz. hat. - MK 1972.96. sz.) TISZAVALK nk., Borsod vm., mezőkövesdi j. 1946.1. l-jétől Borsod-Gömör vm. 1950. HL 16-ától Borsod-Abaúj-Zemplén m. 1984.1. l-jétől Mezőkövesd v. - 1969. július l-jétől Négyes KKT társközsége. (19/1969. NET sz. hat. - MK 1969. 41. sz.) - 1973. áprüis 15-étől Borsodivánka KKT társközsége. (18/1972. NET sz. hat. - MK 1972. 96. sz.) nSZAVÁRKONY nk., Jász-Nagykun-Szolnok vm., központi j. 1950. H. l-jétől Szolnok m. 1950. VI. l-jétől szolnoki j. 1974. XH. 31-étől Szolnok v. 1990. LX. 30-ától Jász-Nagykun-Szolnok m. - 1977. áprüis l-jétől Tószeg KKT társközsége. (5/1977. NET sz. hat. - MK 1977. 12. sz.) TISZAVASVÁRI kzs., Szabolcs-Szatmár m., tiszalöki j. 1970. VI. 30-ától nyíregyházi j. 1990. LX. 30-ától Szabolcs-Szatmár-Bereg m. - 1952. november l-jétől Bűdszentmihály község nevét ~ névre változtatták. (112.14-1/671952. H/7. BM sz. r. - BK. 1952.59. sz.) - 1970. január l-jével nagyközségi tanáccsá nyüvánították.