Petrikné Vámos Ida: A magyar településhálózat területszervezési változásai 1945 és 1990 között : Adattár (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 1 Budapest, 1996)

Települések

1991.1. l-jétől noszlopi kjg. - 1966. szeptember 30-ával ~ néven és székhellyel, Bakonypölöske községgel községi közös tanácsot szerveztek. (25/1966. NET sz. hat. - MK 1966. 56. sz.) - 1968. december 31 -étől a közös tanácsot Oroszi községgel egészítették ki. (35/1968. NET sz. hat. - MK 1968.96. sz.) NOSZVAJ nk., Borsod vm., mezőkövesdi j. 1946.1. l-jétől Borsod-Gömör vm. 1950. II. l-jétől Heves m., egri j. 1974. XH. 31-étől Eger v. NOVA kk., Zala vm., novai j., novai kjg. 1950. VI. l-jétől lenti j. 1984.1. l-jétől Lenti v. - 1970. július l-jével - néven és székhellyel, Barlahida, Mikekarácsonyfa községekkel községi közös tanácsot szerveztek. (19/1970. NET sz. hat. - MK 1970.41. sz.) NOVAJ nk., Borsod vm., mezőkövesdi j. 1946.1. l-jétől Borsod-Gömör vm. 1950. H. l-jétől Heves m., egri j. 1984.1. l-jétől Eger v. NOVAJIDRÁNY kk., Abaúj-Torna vm., szikszói j., garadnai kjg. 1946.1. l-jétől Abaúj vm. 1950. Hl. 16-ától Borsod-Abaúj-Zemplén m. 1950. VI. l-jétől encsi j. 1984.1. l-jétől Encsv. 1991.1. l-jétől novajidrányi kjg. -1970. július 1 - jével ~ néven és székhellyel, Garadna községgel községi közös tanácsot szerveztek. (19/1970. NET sz. hat. - MK 1970.41. sz.) NŐTINCS kk., Nógrád vm., nógrádi j., nőtincsi kjg. 1946.1. l-jétől Nógrád-Hont vm. 1950. II. l-jétől Nógrád m. 1950. VI. l-jétől rétsági j. 1984.1. l-jétől Rétság vj.nk. 1991.1. l-jétől nőtincsi kjg. - 1970. július l-jével - néven és székhellyel, Felsőpetény, Ősagárd, Szendehely községekkel községi közös tanácsot szerveztek. (19/1970. NET sz. hat. - MK 1970.41. sz.) NYALKA kk., Győr-Moson és Pozsony vm., pannonhalmi j„ pázmándfalusi kjg. 1946.1. l-jétől Győr-Moson vm. 1950. Hl. 16-ától Győr-Sopron m. 1950. VI. l-jétől győri j. 1984.1. l-jétől Győr mv. 1990. LX. 30-ától Győr-Moson-Sopron m. - 1969. július l-jétől Pázmándfalu KKT társközsége. (19/1969. NET sz. hat. - MK 1969. 41. sz.) NYARAD nk., Veszprém vm., pápai j. 1984.1. l-jétől Pápa v. 1991.1. l-jétől nyárádi kjg. - 1977. április l-jével - néven és székhellyel, Dáka, Pápadereske községekkel községi közös tanácsot szerveztek. (5/1977. NET sz. hat. - MK 1977.12. sz.) NYÁREGYHÁZA nk., Pest-Püis-Solt-Kiskun vm., monori j. 1950. H. 1-étől Pest m. 1984.1. l-jétől Monor vj.nk. - 1977. áprüis l-jétől Püis NKKT társközsége. (5/1977. NET sz. hat. - MK 1977. 12. sz.) NYÁRLŐRINC nk., Bács-Kiskun m., kecskeméti j. 1984.1. l-jétől Tiszakécske vj.nk. - 1950. július 15-ével Koháryszentlőrinc község nevét ~ névre változtatták. (5.237-3-12/1/1950. H/5. BM sz. r. - RK 1950.17. sz.) NYÁRSAPÁT kzs., Pest m., ceglédi j. 1984.1. l-jétől Nagykőrös v. - 1954. november 29-ével Cegléd városhoz tartozó Alsónyársapát, Kistelek; továbbá Nagykőrös városhoz tartozó Csemő egy része, Gógány egy része, ~, Nyüas egy része lakotthelyeket - néven önálló községgé szervezték. (540.706/1954. MT h. sz. - MK HL 1955. 28. sz.) NYÉKLÁDHÁZA kk., Borsod vm., miskolci j., nyékládházi kjg. 1946.1. l-jétől Borsod-Gömör vm. 1950. DX 16-ától Borsod-Abaúj-Zemplén m. 1984.1. l-jétől Miskolc mv. - 1971. május l-jével nagyközségi tanáccsá nyüvánították. (60-1/1971. (TK 27.) MT TH sz. közi. - TK 1971. 27. sz.) NYERGESÚJFALU nk., Esztergom vm., esztergomi j. 1946.1. l-jétől Komárom-Esztergom vm. 1950. Hl. 16-ától Komárom m. 1950. VI. l-jétől dogogij. 1984.1. l-jétől Esztergom v. 1990. IX. 30-ától Komárom-Esztergom m. - 1971. január l-jével nagyközségi tanáccsá nyüvánították. (60-1/1971. (TK 27.) MT TH sz. közi. - TK 1971. 27. sz.) - 1989. március l-jével ~-et várossá szervezték. (1671989. (H. 5.) NET sz. hat. - MK 1989. 8. sz.) NYÉSTA kk., Abaúj-Torna vm., szikszói j., selyebi kjg. 1946.1. l-jétől Abaúj vm. 1950. Hl. 16-ától Borsod-Abaúj-Zemplén m. 1962. VH. l-jétől encsi j. 1984.1. l-jétől Encsv. 1991.1. l-jétől selyebi kjg. - 1950. szeptember 8-ától Abaújszolnok KKT társközsége. (5.203-8/1950. (IX. 8.) BM sz. r. - RK 1950. 22. sz.)