Petrikné Vámos Ida: A magyar településhálózat területszervezési változásai 1945 és 1990 között : Adattár (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 1 Budapest, 1996)

Települések

1950. HL 16-ától Borsod-Abaúj-Zemplén m. 1950. VI. l-jétől sátoraljaújhelyi j. 1984.1. l-jétől Sátoraijaújhely v. HOLLÓKŐ kk, Nógrád vm., szécsényi j., nagylóci kjg. 1946.1. l-jétől Nógrád-Hont vm. 1950. H. l-jétől Nógrád m. 1978. XH. 31-étől balassagyarmati j. 1984.1. l-jétől Szécsény vj.nk. - 1973. április 15-étől Nagylóc KKT társközsége. (18/1972. NET sz. hat. - MK 1972. 96. sz.) - 1990. szeptember 30-ával a közös tanácsot megszüntették, egyidejűleg ~-ben önálló községi önkormányzatot alakítottak. (74/1990. (V. 24.) KE sz. h. - MK 1990.51. sz.) HOMOKBÖGÖDE nk., Veszprém vm., pápai j. 1984.1. l-jétől Pápa v. 1991.1. l-jétől nagytevelikjg. - 1970. július l-jétől Ugod KKT társközsége. (19/1970. NET sz. hat. - MK 1970. 41. sz.) HOMOKKOMAROM kk., Zala vm., nagykanizsai j.,hoszszúvölgyi kjg. 1984.1. l-jétől Nagykanizsa v. 1991.1. l-jétől füzvölgyi kjg. - 1969. július l-jétől Fűzvölgy KKT társközsége. (19/1969. NET sz. hat. - MK 1969. 41. sz.) HOMOKMÉGY nk., Pest-Püis-Solt-Kiskun vm., kalocsai j1950. H. l-jétől Bács-Kiskun m. 1984.1. l-jétől Kalocsa v. HOMOKSZENTGYÖRGY kk., Somogy vm., barcsi j., kálmáncsai kjg. 1978. XH. 31-étől Barcs v. - 1946. szeptember l-jével nagyközséggé nyüvánították. (190.277/1946. m/l 1. BM sz. r. - RK 1946. 21. sz.) - 1974. december 31 -ével ~ néven és székheUyel, Kálmáncsa, Lad, Patosfa és Szulok községekkel községi közös tanácsot szerveztek. (34/1974. NET sz. hat. - MK 1974. 71. sz.) - 1990. áprüis 15-ével Szulok község kivált a közös tanácsból (23/1990. (ffl. 6.) KE sz. h. - MK 1990. 20. sz.) HOMOKTERENYE kk., Nógrád vm., salgótarjáni j., homokterenyei kjg. 1946.1. l-jétől Nógrád-Hont vm. 1950. H. l-jétől Nógrád m. - 1970. július l-jével ~ néven és székheUyel, Mátranovák és Nádújfalu községekkel községi közös tanácsot szerveztek (19/1970. NET sz. hat. - MK 1970.41. sz.) - 1984. január l-jével ~, Mátranovák és Nádújfalu községeket „Mátraterenye" néven egyesítették. (18/1983. NET sz. hat. - MK 1983. 55. sz.) HOMORÚD kzs., Baranya m., mohácsi j. 1973. IV. 15-étől Mohács v. - 1952. január l-jével Kölked községhez tartozó Erdészház; Mohács városhoz tartozó Alsólög egy része, BalázszszáUás, Barátokméhese, Boóg, Csébe, ~, Kutas egy része, Riha, Sáros egy része és Újfok lakotthelyeket - néven önáUó községgé szervezték. (5.203-4-1/19/1951. VTJ/3. BM sz. r. - MK HL 1952. 21. sz.) HOMROGD kk, Abaúj-Torna vm., szikszói j., homrogdi kjg1946.1. l-jétől Abaúj vm. 1950. ffl. 16-ától Borsod-Abaúj-Zemplén m. 1962. VH. l-jétől encsi j. 1984.1. 1-jétől Encsv. 1991.1. l-jétől homrogdi kjg. - 1966. szeptember 30-ával ~ néven és székheUyel, Monaj községgel községi közös tanácsot szerveztek. (25/1966. NET sz. hat. - MK 1966. 56. sz.) HONT kk, Nógrád vm., balassagyarmati j., drégelypalánkikjg. 1946.1. l-jétől Nógrád-Hont vm. 1950. H. l-jétől Nógrád m. 1984.1. l-jétől Rétság vjjúc. - 1973. áprüis 15-étől Drégelypalánk KKT társközsége. (18/1972. NET sz. hat. - MK 1972. 96. sz.) HORPÁCS kk., Nógrád vm., nógrádi j., borsosberényi kjg. 1946.1. l-jétől Nógrád-Hont vm. 1950. H. l-jétől Nógrád m. 1950. VI. l-jétől rétsági j. 1984.1. l-jétől Rétság vj.nk. 1991.1. l-jétől nagyoroszi kjg. - 1950. szeptember 8-ával - néven és székheUyel, Pusztaberki községgel községi közös tanácsot szerveztek. (5.203-8/1950. (Dí. 8.) BM sz. r. - RK 1950. 22. sz.) - 1973. áprüis 15-étől Nagyoroszi KKT társközsége, a ~ székhelyű közös tanácsot egyidejűleg megszüntették. (18/1972. NET sz. hat. - MK 1972.96. sz.) HORT nk., Heves vm., hatvani j. 1969. DC 30-ától gyöngyösi j. 1984.1. l-jétől Hatvan v. HORTOBÁGY kzs., Hajdú-Bihar m., debreceni j. 1984.1. l-jétől Balmazújváros vj.nk. - 1966. január 1-jével Balmazújváros község területén lévő ~ külterületi lakotthelyet ~ néven községgé szervezték. (23/1965. NET sz. hat. - MK 1965. 61. sz.) HORVÁTHERTELEND kk., Baranya vm., szentlőrinci j., ibaf ai kjg. 1950. VI. l-jétől szigetvári j. 1984.1. l-jétől Szigetvár v.