Dóka Klára: Térképgyűjtemények az egyházi levéltárakban (Levéltári módszertani füzetek 15. Budapest, 1992)
4. A térképek készítésének tárgyi és személyi feltételei
pét őrzi. Valamennyi azonos stílusban készült rajz, melyen a szerző nagy gondot fordít a részletek ábrázolására. Nagyobb részük dí124/ szített, és azokat hadmérnök hitelesítette. Duplater munkái a káptalan rendelésre 1779-1784 között készültek, amiért már 1780125/ ban díjazásban részesült. Ezek voltak a birtok első úrbéri térképei, melyek megelőzték Eisenhut György megyei mérnök munkáit. Az idegenből származó, magyar gyakorlatot nem ismerő mérnök az úrbéri térképek készítését az egész határra vonatkozó területadatok 126/ közlésével kapcsolta össze, míg a többi, hasonló típusú térképek - mint Gmehling József említett munkái is - csak az úrbériség terjedelmét szokták megadni. Mint a későbbiekben még szó lesz róla, Magyarországon 1801ben jelent meg az első, a kor színvonalának megfelelő egyházigaz] 27/ gatási térkép, a Kalocsai Főegyházmegyéről. ' Szerzője Pávai Sámuel volt, akinek 1787-ből származó, a Bács megyei Roglaticára vonatkozó térképét őrzik a Pécsi Káptalani Levéltárban. 128 ^^ rajzok azt mutatják, hogy kiforrott, nagy gyakorlattal rendelkező szerző129 / ről van szó, akinek sajnos egyéb munkáit nem ismerjük. A 18. század végén, 19. század elején a birtokokon állandósították a mérnökök foglalkoztatását. Esztergomban Fabrieius távozása után egy ideig nem töltötték be az állást - talán számítva visszatérésére, majd az 1770-es években Szalóky Nepomuk viselte az uradalmi mérnök címet. Öt követte az említett Mak Domokos, 1796* tói Jaczyg György, majd Vizer János és Mész József. Az Esztergomi Főkáptalánnál gyakorlatilag nem volt a 19. század közepéig állandó mérnök. 1840-ben találkozunk Klaniczay Pál nevével. Az Egri Püspökségen Házael Hugót követően szintén hosszabb szünet következett, 1774-től fordul csak elő Deáky József uradalmi mérnök neve. Az 1780-as évektől már rendszeres alkalmazott volt Sartory József, majd 1823-tól Siskovits Mihály. Az Egri Káptalan uradalmi mérnöke volt 1774 körül w rana István, a 19. század első felében Fletter János, majd később Sartory József került e birtokra.
