Dóka Klára: Térképgyűjtemények az egyházi levéltárakban (Levéltári módszertani füzetek 15. Budapest, 1992)

2. Az ábrázolt területek

melynek jövedelmét oktatási célokra, iskolák és egyéb intézmények fenntartására fordították. 1885-ben - Erdéllyel együtt - Magyarország területe 46 597 889 kh-t /26 795 041 ha-t/ tett ki, melyből az egyházi birtokok 2 260 273 kh-t /4, 85 %/ foglaltak el. A terület a következőképpen oszlott meg az egyes felekezetek között 1. sz . táblázat Felekezet neve birtok nagysága /kh/ % Római katolikus 1 674 849 74,10 Görög katolikus 281 9 80 12 ,47 Görög keleti 95 394 4,21 Református 146 005 6,46 Evangélikus 50 062 2,22 Unitárius 10 600 * 0,48 Izraelita 1 383 0,06 Összesen: 2 260 273 100 % 2/ A katolikus egyházi birtokok érseki, püspöki, káptalani, szemináriumi, szerzetesi, templomi valamint lelkészi, tanítói, kántori területekre oszlottak. A püspöki, érseki birtokok az össz-terület nek csaknem felét tették ki, a legnagyobb birtokkal a Nagyváradi Püspökség 7187 393 kh/ és az Egri Főkáptalan /'ll6 138 kh/ rendelkezett. A témánk szempontjából fontos érsekségek és püspökségek birtokai 1885-ben a következők voltak: 2. sz . táblázat javadalmas neve birtoknagyság ebből^zántó % Esztergomi Érsekség 95 983 30 284 31,55 Kalocsai Érsekség 87 433 29 300 33,51 Veszprémi Püspökség 65 618 17 652 26,90 Egri Érsekség 42 397 7 147 16,86