Dóka Klára: Térképgyűjtemények az egyházi levéltárakban (Levéltári módszertani füzetek 15. Budapest, 1992)
6. A térképek jellemzői
tergomban nagy számban fennmaradt - említett - mezőgazdasági térképeknek köszönhető. Utóbbiak nem képviselnek különösebb értéket. Érdemi térképanyag nagyobb mennyiségben a 19. század második feléből van, amikor a tagosítás és az erdőtörvény végrehajtása során szinte minden birtokrészt újrarajzoltak. Lényegesen kisebb a század első felében készített mappák száma, míg' a 18. század második felében ismét sok térkép keletkezett. Elsősorban a II. József-kori kataszter dokumentumai valamint az úrbéri térképek emelték a mutatókat. A legkorábbi a pannonhalmi gyűjtemény bemutatásakor emlí17/ tett, 1692 körül készült vázlat, majd néhány év múlva ugyanitt már részletesebb ábrázolásokkal is találkozunk. A 17. századból összesen hét térkép maradt, melyek közül négy pannonhalmi rajz eredeti. Ide sorolható - a kiadás éve szerint - két nyomtatvány a Piarista Levéltárból, valamint a pálosok 1694-ben készült térké18/ pe, mely Szabó Vince 1758 évi másolatában maradt fenn. ' A 18. század elején keletkezett, réginek számító térképek között is vannak kiadványok /a 72 mappából összesen 19 db/, melyeket a Piarista Levéltár és a protestáns gyűjtemények őriznek. A térképkészítés idejét a birtokok fekvése is befolyásolta. Az esztergomi érsek felvidéki birtokain nem járt a török, és kevéssé veszélyeztette a győri, pannonhalmi területeket is. Mint a köztörténetből ismert, teljesen elfoglalta viszont a Kalocsai, Csanádi, Váci Egyházmegyéket. A 18. században utóbbiak falvai lassan népesültek be, a széles pusztákon egyelőre nem volt szükség a birtokhatárok rögzítésére, az úrbéri viszonyok szabályozására sem. Itt csak a 18. század végén készültek a határokról az első rajzok, a betelepülőkkel kötött úrbéri megállapodások pedig gyakorlatilag egybeestek Mária Terézia rendelkezéseinek végrehajtásával /pl. Pécs, Vác/. A felvidéki és nyugat-dunántúli birtokoknál a térképek száma a 18. század elejétől egyenletesen emelkedett. Itt nem volt nagyobb arányú betelepítés, a határ felosztása a földesúr és a