Dóka Klára: Térképgyűjtemények az egyházi levéltárakban (Levéltári módszertani füzetek 15. Budapest, 1992)
6. A térképek jellemzői
37 32 69 553 4 557 87 — 87 54 140 194 Összesen 4871 583 5434 89,84 10,16 100 Végösszeg 5136 1188 6304 % 81,46 18,54 100 Fentiekből látszik, hogy a protestánsoknál 1 ^ - az arányokat tekintve - legtöbb kéziratos térkép az evangélikus gyülekezeti levéltárakban, a sárospataki gyűjteményekben és Debrecenben található. A Ráday-levéltár egyébként épségben fennmaradt térképtárának zömét - mint láttuk - nyomtatott térképek teszik ki. A katolikusoknál a káptalani levéltárakban kevesebb a kiadvány, mint a püspökiekben. Oka'az, hogy a püspöki irodák tájékozódás, tudomásulvétel céljából gyakran kaptak vagy vásároltak ki? / adványokat, míg a káptalani gyűjteményekben elsősorban a birtokokra vonatkozó térképeket tartottak nyilván. Az arányokat legtöbb szőr az határozta meg - minden felekezetnél - hogy milyen volt az egyházkerületi könyvtárak gyűjtőköre a levéltári együttesekhez képest, és a mindkettőbe besorolható térképlapokat hol helyezték el. Típusonként haladva a nyomtatott, litografált és kéziratos térképek vonatkozásiban több fontos tanulságot foglalhatunk öszsze. Minden esetben kéziratosak voltak a birtok- és birtokmegosztási térképek. Ha a perek elhúzódtak, a rajzokat átmásolták, aktualizálták, hitelesítették. Ilyennel találkozunk például Kalocsán A bajai uradalom és az érsekség vitás határáról még 1768-ban Karpe Mihály készített térképet, amit 1795-ben az uradalmi mérnök, Kronovetter másolatában használtak. 3// Hasonlóan zömmel kéziratosak voltak az előbbihez közelálló hajártérkégek is, melyeket szinSzeged-Csanádi Püsp. Pan. BFL Pálos térk. Piarista.11.
