Dóka Klára: Térképgyűjtemények az egyházi levéltárakban (Levéltári módszertani füzetek 15. Budapest, 1992)

5. A gyűjtemények ismertetése

Baládácsy Antal olasz származású, katolikus báró 1876-ban tett alapítványt a protestáns egyházak javára. 10 112 holdas birtoka Karcag, Fegyvernek, Kőtelek, Tiszaroff, Gyenda, Nagykörű, Szentivány, Mezőtúr határában feküdt. A levéltárban őrzött mindössze 12.darabból álló térképanyag a báró halála után /1880/ ke193/ letkezett, nagyobb részét Fodor András rajzolta. A Dunamelléki Református Egyházkerületi Levéltár /Ráday-levéltár/ iratanyaga 532 folyómétert tesz ki, melyhez 342 térkép tartozik. A református levéltárak közül itt telálkozunk a leggazdagabb térképanyaggal. A dokumentumok zöme a családi és személyi hagyatékokból származik, melyek között a Ráday, Teleki, Sigray, Szűcs, Görzsönyi Varga család, valamint Benda Gyula /1878-1951/ iratait említhetjük. Mellettük kisebb szerepet játszanak az egyházigazgatási és iskolai fondók, illetve a hozzájuk kapcsolódó térképek. Az anyag 30 %-a eredeti, kéziratos térkép, a többi nyomtatott. Utóbbi zömét hosszú időn keresztül a Ráday-Könyvtárban őriz ték, majd azok az oktatásban használt atlaszokkal, történeti térképekkel együtt a levéltárba kerültek. Az állomány tematikailag a következő egységekre oszlik: - kéziratos birtok, úrbéri, felmérési, tagosítás! térképek - kataszteri és kataszteren alapuló egyéb térképek - egyházigazgatási térképek - Magyarország különféle céllal készült áttekintő térképei - Budapest térképei - Magyarország egyes részeiről, városairól készült térképek - megyetérképek / - külföldi térképek - katonai térképek - atlaszok. Az egyes sorozatok további rendszere az oda tartozó térképek számának megfelelő. A birtok- és kataszteri térképeket helységek ábécé rendjében, a külföldi térképeket országok, a megyetérképe-