Dóka Klára: Térképgyűjtemények az egyházi levéltárakban (Levéltári módszertani füzetek 15. Budapest, 1992)

5. A gyűjtemények ismertetése

gyobb volt, mint a káptalani településeken: - Hálom /30 család/, Szalánta /75/, Németi /48/, Pogány /79/, Magyarsóros /90/, Somogy /79/, Szabolcs /104/, Budafa /28/, Mánia /38/, Magyarszék /33/

5 Pölöske /35/.

136/ A szemináriumi birtokokon 1775-ben 18 falu volt, azonban az itt élő családok átlagos száma még a káptalani településeknél is kevesebb: - Szék /31 család/, Barátúr 730/, Tekerés /15/, Husztót /9/, Orfű /15/, Hertelend /43/, Egyházbér /19/, Bodola /15/, Egerszeg /13/, Kovácsszénája /23/, Szakái /8/, Bános /21/, Keszü /4ü7, Szőke /29/, Bosta /29/, Szilvás 737/, Kisdér /36/, Kökény /42/. Allodium e falvakban sem volt, de kisebb uradalmi irtásokat - Szilvás, Szék, Kovácsszénája helységekben - már feljegyeztek az össze137/ írók. 1800 körül részletes . térkép készült a Pécsi Püspökség, Káptalan, székesegyház és szeminárium birtokairól, mely összesen 13 8/ 64 falu nevét tartalmazza. ' A természeti adottságok e vidéken nem tették lehetővé a korszerű uradalmi gazdálkodás kialakulását. A káptalan elsősorban a jobbágyok szolgáltatásaiból, a püspökségtől átengedett tizedekből és néhány kisebb királyi haszonvételből élt. A dombos Baranyában különösen nagy jelentőségük volt a malmoknak, melyek csatornái már 139/ a 18. század elején behálózták az arra alkalmas területeket. A birtok jelentős részét erdők borították. Bár a szervezett erdőgazdálkodás megjelenését a falvanként készült térképeken nehéz nyomonkövetni, kétségtelen, hogy az erdőkre a káptalan már a 18. század végén nagy gondot fordított. Eisenhut György - már idézett mérnök - szerződésében például szerepel azok külön nyilvántartásá140/ 1 nak igénye. A szűk területeken az úrbérrendezés alkalmával egy sor községben nem volt elegendő rét a jobbágytelkek.kialakításához, ezért a szántókból rétpótlékot adtak, ami a térképeken is jól megfigyelhető. A jobbágyfelszabadítás utáni birtokrendezés az 1860-as évekre befejeződött. A kataszteri felmérés adatai szerint a káptalani terület 26 680 kh 825 négyszögöl volt, a következő művelési meg-