Dóka Klára: Térképgyűjtemények az egyházi levéltárakban (Levéltári módszertani füzetek 15. Budapest, 1992)

5. A gyűjtemények ismertetése

A Szeged-Csanádi Püspöki Levéltár 120 folyómétert kitevő iratanyagához 69 db, különféle őrzőhelyen található térkép tartozik. A Szent István-i alapítású püspökség székhelye többszörjváltozott, Csanád, Temesvár, Szeged városok között. A sok szállítás miatt az . iratanyagot károsodás érte, és a térképgyűjtemény is töredékes . A térképek közel fele a püspökség makói uradalmára vonatkozik, mely uradalom 1717-től állt egyházi kezelés alatt. Makón kívül magában foglalta a városhoz tartozó pusztákat, majd 1853-tól Kopáncs, Maroslele és a környező tanyák maradtak a püspökség birtokában/ Az egyházi földesúr és Makó város kapcsolatát nem az úrbéri előírások, hanem itt is külön szerződések szabályozták, melyek megkötésére, megújítására új püspökök kinevezésekor került sor. A szerződéskötést gyakran viták kisérték, és sok esetben bíróság döntött egyes birtokjogi kérdésekről /pl. puszták használata, allodium nagysága stb./. A kérdéses években /1778-1781, 1805, 1821, 1835/ egy sor birtok-, mezőgazdasági, határmegosztási térkép keletkezett, majd az 1848 utáni időszakból úrbéri, kataszteri, területrendezési térképekkel találkozunk. A gyűjtemény második csoportjaként a Maros és Tisza szabályozására vonatkozó térképeket említhetjük, melyeket a helytartótanács, az uradalom vagy Csanád megye mérnökei készítettek. Megtaláljuk például Öry Dániel, Mátéffy Pál munkáit, az említett Gi85 / ba Antal uradalmi mérnök rajzai mellett. J A Csanádi Püspökség makói uradalmának 1920 előtti iratait letétként a Csongrád Megyei Levéltár Makói Fióklevéltára, az 1920 utániakat a Szeged-Csanádi Püspöki Levéltár őrzi. E két levéltárban azonban az uradalmi térképeknek csak töredéke található meg, 1950 körül ugyanis azok zöme magánkézbe került. A legértékesebb darabokat /az uradalom 1778, 1781-es felméréseit, Makó 1820, 1824 86 / évi térképét/ a Makói József Attila Múzeum megvásárolta.