Dóka Klára: Térképgyűjtemények az egyházi levéltárakban (Levéltári módszertani füzetek 15. Budapest, 1992)

5. A gyűjtemények ismertetése

művelési ág terület: kh, négyszögöl % szántó 7 394 696 26,82 kert 43 619 0,16 rét 905 826 3,28 szőlő 20 1496 0,07 legelő 3 944 1025 14,30 erdő 13 952 746 50,59 nádas 64 1510 0,23 művelés alá nem . ... : eső terület 1 256 514 4,55 Összesen 27 582 1032 100 % tet is. 1544-1699 között a püspökök Nagyszombatba menekültek, és Dvornikovics Mihály volt az első püspök, aki visszatért eredeti székhelyére. A levéltár iratainak terjedelme 258 folyóméter, a gazdasági iratokat és a hozzájuk tartozó térképeket a fest Megyei Levéltárban őrzik. A püspökség birtokait és jövedelmeit 1623-ban összeírták, azonban e statisztika elsősorban a tizedekre, malmokra vonatkozik. 7

^ A török korban elveszett birtokok visszaadására 1693-ban került sor. A püspökséghez ekkor Pest megyében Alpár, Némedi, Szada, Mogyoród, Veresegyháza, Vác, Nógrád megyében pedig Kósd, Verőce, Nógrád tartozott. 1702-re megkapták Kallót, Püspökhatvant és Szilágyot. Az első népszámlálás idején az újjátelepítés következtében püspöki birtok volt már Pest megyéből Kistarcsa, Nógrádból Alsópenc, Alsősáp, Berkenye, Szendehely is.

77

^ A püspök számára a fő jövedelmet itt is a tized jelentette, azonban ez - a helyi adottságoknak megfelelően - a gabonából származott. Az egyházmegye nagyságához képest a birtok nem volt jelentős, összesen 27 582 kh 1032 négyszögölt tett ki az elkülönítés után. 1885-ben az ágazati megoszlás a következő volt:. ?3:i_sz_

L

_táblázat