Dóka Klára: Térképgyűjtemények az egyházi levéltárakban (Levéltári módszertani füzetek 15. Budapest, 1992)

5. A gyűjtemények ismertetése

szőlő 17 1094 0,03 legelő 7 591 1543 11,57 erdő 33 301 1462 50,75 nádas , 43 791 0,07 művelés alá nem eső terület 2 981 1037 4,54 Összesen 65 618 806 100 % 54/ A dunántúli dombos vidéken fekvő területek felét erdők borították, ami a természeti adottságokkal magyarázható, és ennek megfelelően a szántók jóval lemaradtak az országos átlagtól. A két világháború között sem következett be jelentősebb változás. Mint a 100 kh-nál nagyobb területek megoszlása mutatja, az így nyilvántartott 50 513 kh birtokból 30 041 holdat az erdők tettek ki. A te55/ rületek 14,67 %-át haszonbéres formában kezelték. A birtokróla levéltárban igen kevés rajz maradt meg. Itt 56/ őrzik Kovács Ferenc megyei mérnök említett Veszprém ábrázolásait néhány határtérképet és kataszteri rajzot. A kéziratos egységek száma összesen 15, és két kataszteri litográfia; a nyomtatott anyag viszont gazdag és változatos. Megtaláljuk - többek között - az Esztergomi, Győri, Veszprémi, Boszniai, Nagyváradi Egyházmegyék reformkori és múlt század végi térképeit,^J a Görög-Kerekes atlasz egyes lapjait, Karács Ferenc több metszetét. A püspökség megszerezte az 1850-es években kiadott, területére vonatkozó megye58/ térképeket, és teljes sorozatban megvannak Ortvay Tivadar-Hru59 / bant László 14. századra vonatkozó munkái is. A birtokkal kapcsolatos kutatásoknál feltétlenül érdemes figyelembe venni a már említett .Csiszik József Országos Levéltárban 60/ őrzött, 1787 körül készült felvételeit, valamint a Veszprém Megyei Levéltár gyűjteményét, ahol e birtokokra vonatkozó, úrbéri és erdőtérképek egy-egy példányát őrzik.^