Dóka Klára: Térképgyűjtemények az egyházi levéltárakban (Levéltári módszertani füzetek 15. Budapest, 1992)

5. A gyűjtemények ismertetése

A Pest megyei községek közül Fájsz 1848-ig a vallásalap birtoka volt, és ekkor került részben az érsekséghez. Az érsek Bogyiszlón is társbirtokos volt, a szabályozás után a Duna balpartján maradt Külbogyiszló puszta viszont teljes egészében hozzá tartozott.

27

/ • • • . .. . Bács megyében Csávoly már 1665-ben érseki birtok volt, a Bács városához tartozó területet viszont csak 1720-ban adta viszsza az Ujszerzeményi Bizottság. Itt 1752-ben és 1758-ban írtak alá úrbéri szerződést, 1770-ben vezették be Mária Terézia rendelkezéseit. A város gyorsan növekedett, különösen a hozzáépült Bácsújfalu, ahol 1770-ben nagyarányú betelepítés kezdődött. 1826-ban ezért újabb úrbéri felmérést végeztek és a telepeseket, azok utódait földterületekhez juttatták.

28

' Az úrbéres birtokok elkülönítése után az érseki uradalom területe 84 940 kh 95 négyszögöl volt, melynek kataszteri jövedelmét 215 905 Ft-nak számították. 1873-ban készült el " A_kalocs^i_érs^k5 É 9 _ i 0 9 § í i § 0 _ ^ i E í 2 !5 ? _ 0? § • DYÍz_ɧ_[Di • 2 s ^ í § § ÉG? !5 _ Í5 i (D y í § í É ? §" című" összesítés, mely az újjászervezett birtok kalocsai, hajósi, szent29/ istváni, bácsi kataszteri kerületéről ' művelési áganként, magyar holdakban ad képet: ; 17

i

_sz

JL

_ táblázat művelési ág terület: mh, négyszögöl % / szántó 22 307 925 19,01 belsőség, kaszáló 15 185 346 12 ,94 szőlő 1 582 1,35 legelő 19 975 382 17,03 erdő 36 570 62 31,18 nádas 4 349 872 ; 3,71 művelés alá nem eső terület 17 336 443 14,78 Összesen 117 306 630 100 \