Dóka Klára: Térképgyűjtemények az egyházi levéltárakban (Levéltári módszertani füzetek 15. Budapest, 1992)
4. A térképek készítésének tárgyi és személyi feltételei
b/ közigazgatási c/ megyei 158/ d/ egyházigazgatási térképeket. Homolka József eredetileg hadmérnök volt, 1857-ben, a kataszteri felmérés alkalmával került ö is Magyarországra. Mint katonai mérnök, kiválóan értett a szintezéshez, amit munkáiban is érvényesített. 1903-ban elkészítette 11 A_Kárpát = tartományok_hegyés_yízra ) ]zi térkép_é"-t, még ebben az évben összeállított egy köz-, 159/ igazgatási országtérképet és voltak történeti ábrázolásai is. Gönczy Pál nem térképészként, hanem pedagógusként tevékenykedett, és így nagy jelentőséget tulajdonított az iskolákban is használható atlaszok készítésének. Első munkája - Berghaus Árminnal közösen - 1867-ben jelent meg, ez Justus Perthes "Euróga_fali abrosza" című térképének magyar fordítása. Megjelenését követték a t ö b b i földrészek /Afrika, Ázsia, Dél- és Ész a k-Amer ika, Ausztrália/ ábrázolásai. Hivatali beosztását tekintve közoktatási államtitkár volt, és így sokat tudott segíteni a térképek megjelen tetésében. 1883-tól munkatársa lett Kogutowicz Manó, akivel együtt megyetérképek készítését kezdték meg. Összesen 30 készült el, majd a munka - 73 megyetérképpel és 20 városi rajzzal - 1890-re fejeződött be. 161/ A társszerző, Kogutowicz Manó 1851-ben született Morvaországban, és - Homolkához hasonlóan - ő is a hadmérnöki tudományokban volt jártas. 1880 körül jött Magyarországra, és először a soproni gimnáziumban tanított. 1890-től a Földrajzi Társaság tagja lett. A kiegyezés után a kiadók egy része könyvkereskedő, tehát vállalkozó volt. Közéjük tartozott pl. Lampel Róbert, Kókai Lajos, az Eggerberger-család, Gergely Rezső, Királyfalvy Aladár, Antalfy József, Hornyánszky Viktor stb. A másik csoportba a különböző egyesületek, intézmények, társulatok tartoztak, akiknek kiadványai nem kereskedelmi, hanem tájékoztatási céllal jelentek meg. Például a Belügyminisztérium adott ki közigazgatási, a Földművelésügyi vízrajzi és erdészeti térképeket, és ide sorolhatjuk az egyházme-
