Dóka Klára: Térképgyűjtemények az egyházi levéltárakban (Levéltári módszertani füzetek 15. Budapest, 1992)
4. A térképek készítésének tárgyi és személyi feltételei
Erdély "földképét" készítette el, melyet volt iskolájának ajánlott, 146 / és hasonló célt szolgáltak történeti térképei is. Öszszesen 43 évet dolgozott Pesten. Karács Ferenc egyik bécsi tanítómestere, Junker Keresztély 147/ több magyar vonatkozású térképet metszett. Maga pozsonyi születésű volt, de Bécsben tanulta mesterségét, és ott is telepedett le. Az ő munkája volt pl. Tomasich János Zala megye térképe 1Zt ^/ 1792-ből, Korabinszky János statisztikai munkája 1791-ből, melyet 149/ Széchenyi Ferenc adott ki. Az 1789-es osztrák-orosz háborúról készült metszetei, világ- és Európa-térképei szintén ismertek. 150 / A Görög-Kerekes atlasz számára készített metszeteket Bécsben két osztrák térképmetsző, Biller Bernát és Benedicty Hieronymus." 1 " 51 / Az atlasz legtöbb lapját a veszprémi származású Berkeny János készítette. Berkeny 1765-ben született és nemes ifjúként köl152/ tözött Bécsbe, hogy ott mesterségét megtanulja és gyakorolja. Az atlaszból Liptó, Csanád, Csongrád, Pest, Győr, Baranya stb. térképei ismertek, de metszett egyéb megyei mappákat is. 15 "*/ Ezen túlmenően készített egy sor céhlevelet, a kézműves mesterek, a náluk dolgozó legények, a felszabaduló inasok számára a városok látképével. Ö metszette az 1789-1792-es hadiesemények térképeit a francia-német háborúról, a Velence környéki harcokról, a moldvai hadszintérről stb. 154/ Az 1820-as évektől Pesten dolgozott a poprádi születésű Lehnhardt /Lenhardt/ Sámuel, aki a Tudományos Gyűjtmény számára készítette elsősorban metszeteit. Az ő munkája a Győri Egyházmegye 1821 évi térképe is. 155 ^ A térképmetszők közül utolsónak Kohlmann Károlyt említhetjük, aki 1842-ben Vidékyre magyarosította nevét. 1825-ben költözött Pestre, részt vett a szabadságharcban, majd csak kiadói tevékenységet folytatott. Fia a bécsi Földrajzi Intézet igazgatója lett. 156 / A nyomdák fenntartásában már a 18. század végétől fontos szerepet kaptak a kiadók. A magyarországiak a polgári forradalomig inkább mecénások, mint vállalkozók voltak /pl. Kulcsár István,
