Tamáska Péter: Számítástechnikai adatok és adathordozók archiválása (Levéltári módszertani füzetek 13. Budapest, 1992)
Ferencz László: A nagy adatbankok vizsgálata
A technikai célú mentésekre (SAVE) a leghatékonyabbak az adott géphez, operációs rendszerhez, adatbáziskezelő rendszerhez gyárilag kidolgozott módszerek. Ebben az esetben csak arra érdemes külön figyelni, hogy az általában mágnesszalagra (streamer-kazettára) kiirt adatok fizikailag ne sérülhessenek (2 példányt) illetve legyen kellő számú olyan gép (periféria), amely az adott szalagot és felírási módot tudja olvasni. (Pl.: hiába létezik jó mentés, ha az azt olvasni tudó egyetlen kazettaegységünk javíthatatlanul elromlott.) 2. A levéltári (és hasonló célú) adatmegőrzésre - határozott meggyőződésem szerint - a konkrét rendszertől, géptől független, valamilyen, az adott időszakban elfogadott és elterjedt szabvány szerinti formában van szükség. Ezt a véleményt arra a feltevésre alapozom, hogy: - várhatóan a levéltári anyagot, nem az adatot előállító gépen kívánják (és lehetséges) újra más célból - felhasználni, . az eredeti szoftver (vagy gépkonfiguráció) nem fog működőképesen rendelkezésre állni, - ettől a feltételtől nem is célszerű függővé tenni a levéltári adatvagyon felhasználhatóságát. Ez a szabvány megegyezhet valamelyik gép saját formátumával (pl. IBM típusú szalagok, floppy lemezek) de nem célszerű bináris ábrázolást, és általában felhasználói szinten kódolt információkat megőrizni. Ha idővel új szabványra célszerű áttérni (pl. nagyobb írássűrűség), az összes meglévő adatot erre át kell konvertálni. Terjedőben vannak olyan szabványossá váló algoritmusok, programok, amelyek a szabványos (feldolgozási) formátumot archiválás (esetleg adatátvitel gyorsítása) céljából jelentősen tömörítik (szabványos archív formátum). Pl.: PC környezetben nemzetközileg ismert és használt PKWARE cég PKARC programcsomagja, amely az MSDOS szabványos lemez-fiie-okat (azok tartalmi elemzése alapján) sűrített méretre minimalizáló algoritmusokkal (a tartalomtói függően) az eredeti méret 10-70 %-ra képes átalakítani, segíti az archiválás adminisztrációját is. (lásd a mellékletet!) 2.1. A nagytömegű adat (dokumentum) megőrzésének hagyományosnak tekinthető, elterjedt módja a mikrofilmen való tárolás. Ennek legfőbb előnyei: a nagy tárolási sűrűség (könnyű elhelyezni, szállítani), a tárolt adatok olcsó, egyszerű sokszorosíthatósága, egyszerű berendezésekkel olvasható (mikrofilm olvasó). Hátrányok : Speciális számítógépes előfeldolgozást és célberendezés (COM) használatát igényli a mikrofilmek előállítása, emiatt lassú az előállítás átfutási ideje, drága az archiválás. A változások követése (megfelelő lapok cseréje) bonyolult. A mikrofilmen (tekercs vagy lap) alapvetően egyetlen rendezettségben lehet elhelyezni az adatokat, emiatt nehézkes a sok szempont szerinti visszakeresés. Értékelés : Habár a mikrofilmen archiváló rendszerek területén az ipar igyekszik ötvözni a számítógépes és a foto eljárások előnyös tulajdonságait (KIM), véleményem szerint a mikrofilm alapvetően nem a dinamikusan változó adatbázisok archiváló eszköze, hanem a statikus, bizonylatokon, levelekben, megjelent információké. A számítógépen levő adatok mikrofilmezésének gazdaságossága csökken az egyre olcsóbb számítógéppel feldolgozható - új tároló perifériák (CD-ROM, Streamerek) alkalmazásával összehasonlítva. 2.2. A legújabb, feltehetően a mennyiségi problémákat egy Időre megoldó technikának tűnik a CD-iemezes tárolás. Az optikai módon működő (digitális) tárolás a hanganyagok tárolásánál elterjedtnek, szabványosnak mondható. A CD hanglemezek technológiájával működő, számítógéphez (PC) csak olvasható (500-1000 Mbyte kapacitású) diszkként kapcsolható perifériák viszonylag olcsón (500-2000$) forgalomba kerültek. Jelenlegi tipikus alkalmazásai: lexikonok, szótárak, műszaki dokumentációk (repülőgép "szervizkönyv") tárolása, forgalmazása. A fenti CD-ROM típusú lemezeket csak egyszer, speciális berendezéssel lehet felírni. Ebben a tulajdonságban hasonló a mikrofilmhez, azonban, olvasni (feldolgozni) már diszkként lehet, emiatt a visszakeresésnél adatbázis hatékonyságú lehet. Mivel a CD-ROM lemez szervezése azonos a mágneses lemezével, a tartalmi karbantartás gyors, egyszerű, végül is a mikrofilmnél jobban karbantartható (lemezcsere).
