Tamáska Péter: Számítástechnikai adatok és adathordozók archiválása (Levéltári módszertani füzetek 13. Budapest, 1992)

Bérényi Ildikó: A számítógépes adathordozók és adatok archiválása pénzügyi területen

voltát fejezik ki kódolt formában. A beruházási pénzforgalom megbízásai további kódokkal egészülnek ki. A számlatulajdonosi, valamint a napi forgalmi megbízások adataival naprakészen tartott bankszámla törzsadatok képezik azt a centralizált alapadatbázist, amely - megfelelő gépi csoportosítás, szelektálás, számítás és egyéb műveletek beiktatásával - mind az ügyviteli, mind az információs célú tovább-feldolgozások alapját képezi. E továbbf átdolgozások keretében természetesen egyéb kiegészítő adattárak is (pl. beruházási szerződési, főkönyvi törzsadattárak, stb.) felhasználásra kerülnek. Az alapfeldolgozást jelentő bankszámlakönyvelés budapesti és hálózati technikai módszere ma még eltérő. Ez az eltérés főleg abban jelentkezik, hogy Budapesten a gépi rendszer végzi a bankszámlák diszponibilitás vizsgálatát (a forgalmi tételek menesztését), és ehhez kapcsolódóan a fedezetlen megbízásokkal kapcsolatos teendők ellátását (adatainak tárolását, rangsorolását, a diszponens tájékoztatását, stb.). A megyei igazgatóságok a bankszámlakönyvelést a náluk rendelkezésre álló kisszámftógépeken saját hatáskörben végzik, de a diszponibilitás vizsgálatot a fedezetlen tételek kezelését hagyományos módon hajtják végre. E mellett a napi könyvelés tranzakciós adatait a számítógép ún. "floppy" lemezre rögzíti, amit postai úton továbbítanak a központi elektronikus adatfeldolgozáshoz. (Az utóbbi időben ezeket az adatokat már távadatátviteli vonalon juttatják el Budapestre.) A budapesti és hálózati bankszámla adatokból országosan egységes módszerrel végzi a központi elektronika az ügyviteli célú feldolgozásokat, így többek között: - a bankszámlák negyedéves zárlati munkáit (a zárlati költségek, kamatok kiszámítását, a gazdálkodó szervek számláin való elszámolását és a bankjövedelmezőségi kimutatások elkészítését); - a bankszámlaforgalom felgyűjtéséből a főkönyvi könyvelést, a főkönyvi adatszolgáltatásokat, valamint az eredménykimutatást és a mérleget. Ugyancsak a központi bankszámla törzsadatok képezik a legtöbb statisztikai információs termék összeállításának alapját. E mellett az információszolgáltatások egy része a számlatörzsadatokon kívül felhasználja a könyvelt tranzakciók (pénzforgalmi megbízások) folyamatosan gépileg gyűjtött és tárolt egyedi adatait is, valamint egyéb kiegészítő jellegű törzsadattárakat, illetve más külön beviendő adatokat is (pl. a gazdálkodó szervek házipénztár jelentését). A belföldi fizetési forgalom gépi feldolgozása keretében jelenleg működő alrendszerek különböző aggregáltsági - jellemzően szektorális, ágazati, területi bontásban - általában éves göngyölítésű adatokat szolgáltatnak a központi és hálózati bankszerveknek, illetve külső címzetteknek. Az információs alrendszerek közül a lényegesebbek: - a refinanszírozási hitelek statisztikai kimutatásai (állományok, forgalmak, keretek, igénybevételi és törlesztési előirányzatok; típusonként), - a központi költségvetési számlák statisztikai adatainak kimutatása (számlaállományok, forgalmak mérlegszerinti kimutatása, stb.), - a készpénzforgalom alakulásának kimutatásai jogcím, ágazat, területi csoportosításban, - hitel- és betétforgalmi és állományi adatszolgáltatások, - hitel- és betétesedékességi kimutatások, - a beruházások pénzügyi adatainak a feldolgozásai (hitelkérelmek, szerződések adatai, létesítményenkénti bontásban a forrás felhasználások, pénzügyi felhasználások és teljesítések, törlesztési előirányzatok, kötelezettségvállalások, stb.). Az említett információkat a számítástechnika ma még papírra nyomtatva, táblázatok, listák formájában szolgáltatja, ami azt eredményezi, hogy egyes címzettek nagy tömegű papírt és számhalmazt kapnak rendszeresen kézhez. A legutóbbi időben kezdődött meg azoknak a technikai eszközöknek a beszerzése, amelyekkei a központi bankszerveknél kiépül a helyi hálózatos rendszer. Ez - más szolgáltatások mellett lehetővé fogja tenni azt, hogy az információfelhasználók gépi kiírások helyett képernyős végberendezéseken (terminálokon) azokat az adatokat kérdezzék le, amelyekre az adott feladatok ellátásához éppen szükségük van. A kereskedelmi bankok belföldi fizetési forgalmának feldoloozása az MNB számítástechnikai rendszerében Az 1967. január 1-től létrehozott kétszintű bankrendszerben működő nagyobb kereskedelmi bankok belföldi fizetési forgalmának számítógépes feldolgozását - saját gépi rendszerük felállításáig