Szőcs Sebestyén: Polgári kori vármegyei pénzügyigazgatás iratai (Levéltári módszertani füzetek 12. Budapest, 1992)

Szócikkek

Költségvetés A törvényhatóságok, mint céltudatosan és tervszerűen gazdálkodó közületek várható javainak felhasználásánál tervezetet kellett készítsenek. Ezt a tervezetet nevezték ^-nek. A ^ tehát az a számszerű kimutatás, amely a törvényhatóság háztartásában egy eljövendő időszakban előreláthatólag felmerülő bevételeket (fedezeteket/és kiadásokat (szükségleteket) foglalja magában. A törvényhatóság <->->-e rendszerint három részből állt: a háztartási költségvetésből, az önálló vagyonkezeléssel rendelkező intézmények költségvetéséből és a törvényhatóság kezelésében levő alapok költségvetéséből. Minthogy a ^ volt a törvényhatóságok gazdálkodásának az alapja, a ^-t az illető költségvetési időszak beállta előtt, tehát mindig előre kellett összeállítani; így ebből adódott, hogy a szükségleteket és fedezeteket a valószínűleg várható összegekkel irányozták elő. Közigazgatási és árvaügyi letétek főkönyve A megyei számvevőségeken vezetett nyilvántartás, amelyre az alábbi adatokat jegyezték fel: bevétel: a/ folyószám, b/ naplószám, c/ a letevő vagy a letéteményt küldő hatóság, d/ a letéteményre jogosított, e/ a beérkezés napja, f/ a letétemény leírása; a letétemény neme: a/ készpénz, b/ ékszer becsértéke, c/ értékpapír, d/ magánkötvény; kiadás: a/ naplószám, b/ a kiadást elrendelő végzés száma, c/ kinek adatott ki, d/ a letétemény neme: 1/ készpénz, 2/ ékszer becsértéke, 3/ értékpapír, 4/ magánkötvény; jegyzet.