Szőcs Sebestyén: Polgári kori vármegyei pénzügyigazgatás iratai (Levéltári módszertani füzetek 12. Budapest, 1992)

Szócikkek

nes adókból ténylegesen beszállított és az előírást meghaladó összeg után egy százalékos jutalmat kapott. Ezeket a jutalmakat az illetékes pénzügyigazgatás minden évben az adnfőkönyv lerovási részének lezárása után köteles volt az arra jogosult községnek (városi adóhivatalnak) kiutalni. Alapok rovatos számadásai A 122.000/1902. B.M. sz. rendelet értelmében a megyei zárszámadással együtt készítendő nyilvántartás, amelyek megyei törvényhatóságok kezelése vagy felügyelete alatt álló alapokról és alapítványokról készültek, és az alapok, illetve alapítványok évi bevételeit és kiadásait, a pénztári maradványokat, továbbá a cselekvő és szenvedő vagyon állását tüntették fel. Az *v -t a számvevőségnek kellett elkészítenie, s azokat egy-egy példányban az alispánhoz kellett felterjesztenie. Ugyanezeket az adatokat zárszámadá si kivonat formájában a főfelügyeletet gyakorló szakminiszternek is meg kellett küldeni. Alapnyilvántartás A 36.932/1902. B.M. sz. körrendelet által előírt nyilvántartás, amely a következő rovatokat tartalmazta: az alap neve; az alapot létesítő bizottsági közgyűlési határozat vagy egyéb okmány, s az ezt jóváhagyó miniszteri rendelet száma; az alap rendeltetése és célja; az alap mely miniszter, illetőleg miniszterek legfőbb felügyelete alatt áll; jegyzet, s amelyet az alapot létesítő és érvényben lévő határozatok (szabályrendelet vagy egyéb okmány) alapján kellett kitölteni. A nyilvántartásnak a törvényhatósági bizottságot kellett gazdasági vonatkozású döntéseiben adatokkal támogatnia, illetve a kormányhatóságot az 1883. évi XV. törvénycikk 15. §-ában előírt felügyeleti jogának gyakorlásában segítenie.