Szőcs Sebestyén: Polgári kori jogszolgáltatási szervek iratai (1869–1950) (Levéltári módszertani füzetek 11. Budapest, 1990)
Szócikkek A-tól Z-lg
IRATBORÍTÓ Az egy ügyre (perre) vonatkozó íratok őrzésére és nyilvántartására szolgáló, közepén összehajtott papírlap, amelyen rendszerint feltüntették az illetékes jogszolgáltatási szerv nevét, a vádlott vagy a felek neveit, az ügy tárgyát, az iktatókönyvi vagy a főlajstromkönyvi számot, az irattári jelet, valamint az ügyben keletkezett iratok jeliegét és mennyiségét. Ez utóbbi céljára általában előrenyomtatott jegyzék szolgált, amelyen "kipipálással" jelölték a megfelelő iratot. IRATCSOMÓ ~ alatt a bírói ügyviteli gyakorlatban az egy ügyre vonatkozó és együtt kezelendő íratok értendők. Kialakításukról a 4291/1891. I.M.E. és a 73.465/1895. I.M.E. számú rendeletek intézkedtek, amelyek irattári osztályok és alosztályok kialakítását is előírták. Egy-egy alosztályon belül az ~-kat a név és tárgy azonossága alapján összefüggő iratok alkották. (— > periratok) IRATTÁRI IROMÁNYJEGYZÉK A bírósági ügyviteli szabályzatok által előírt irattári segédlet, amelyet valamennyi — > iratcsomóhoz el kellett készíteni, s amely a következő adatokat tartalmazta: a bíróság neve; az irattári jel; az ügy tárgya; a folyószám; az ügydarab iktatószáma; a mellékletek száma és jellege; az egyes iratok más számhoz történt kiadásának és a kiadás idejének feltüntetése. (Biztonsági filmezés után selejtezhető.) IRATTÁRI SORKÖNYV A belső ügyviteli könyvek közé tartozó azon nyilvántartás, amely a már irattárba helyezett egyes ügyiratok irattárból való kivételének és oda történő visszahelyezésének figyelemmel kísérésére szolgál. (Biztonsági filmezés után selejtezhető.) ÍTÉLET Mind a polgári, mind a büntető perekben az ügyet érdemben lezáró bírói határozat. Bírói határozatnak nevezzük a bíróság minden olyan kijelentését, amely az előtte folyamatban lévő ügy előkészítésére, vezetésére, vagy lezárására vonatkozik. Az - lényegében két részre oszlik: magára a perdöntő határozatra, más szóval rendelkező részre, továbbá az indoklásra. Az indoklásban mindazokat az okokat ismertetni kellett, amelyek a perdöntő határozat meghozatalára indították a bíróságot; ennek megfelelően az indoklásban két dologra kellett kiterjeszkedni: egyrészt a tényállásra, a per adatainak pontos feltüntetésére, másrészt az alkalmazott jogszabályra. (A tisztázatok másodlati példányai selejtezhetők.) JÁRÁSBÍRÓSÁG ELŐTT TARTOTT TÁRGYALÁS JEGYZŐKÖNYVE A 9.900/1913. I.M. számú, a törvényszékek és járásbíróságok használatára szolgáló iratminták tárgyában kelt rendelet által előírt formanyomtatvány, amelyen ugyanazokat az adatokat tüntették fel, amelyek a — > tőrvényszéki főtárgyalási jegyzőkönyvekben szerepelnek. JÁRÁSBÍRÓSÁGOK MELLETT MŰKÖDŐ ÜGYÉSZSÉGI MEGBÍZOTTAK LAJSTROMA A 4700/1899. I.M.E. számú, az ügyészségi megbízottak részére adandó utasításról szóló rendelet által előírt nyilvántartás, amelybe az ügyészségi megbízottaknak a következő adatokat kellett bevezetni: folyószám; a beérkezés napja; az ügynek lajstromszáma a járásbíróságnál; a feljelentett neve és lakóhelye, illetve, ha a tettes ismeretlen, az elkövetés helye és ideje; a bűncselekmény megjelölése; a feljelentést az ügyészségi megbízott vette fel; az ügyészségi megbízott a bűntető perrendtartás 41. §-a alapján vette át a vád képviseletét; az ügyészségi megbízott indítványának tartalma és megtételének napja, indítványozta: a/ a feljelentés elutasítását, b/ a nyomozó cselekmény teljesítését, c/ büntető parancs kibocsátását, d/ tárgyalás kitűzését, e/ más hatósághoz áttétetett; a tárgyalások határnapjai; a tárgyaláson az ügyészségi megbízott elejtette a vádat; a járásbíróság véghatározatának tartalma; az ügyészségi megbízott használt-e perorvoslatot; perorvoslatának eredménye; esetleges észrevételek.
