Szőcs Sebestyén: Polgári kori jogszolgáltatási szervek iratai (1869–1950) (Levéltári módszertani füzetek 11. Budapest, 1990)
Szócikkek A-tól Z-lg
váltókereset - sommás fellebbezés - bűnvizsgálat - kezelési hátralék; javaslat személyzetszaporítás iránt; személyzetszaporftást, illetve segítséget kapott. ELŐKÉSZÍTŐ IRAT A polgári peres eljárásban az az irat, amellyel az egyik fél azokat a tényeket és bizonyítékokat, amelyeket a szóbeli tárgyaláson elő krvánt adni, az ellenféllel előzetesen közölte. Az ~-nak csak a tárgyalás előkészítésére szolgált, az abban foglaltak az ítélet alapjául nem voltak felhasználhatók. A — ra főképp a társas bírósági eljárásban volt szükség, így a járásbíróságok előtt lefolytatott sommás ügyek első fokú elintézésénéi az ~ beterjesztésének nem volt helye. Itt - helyett — > keresetlevelet kellett beadni, fellebbvitel esetén azonban ezekben az ügyekben is lehetséges volt ~ beadása. ELŐKÉSZÍTŐ SZOLGÁLAT ÜGYJEGYZÉKE A 4192/1891. I.M.E. számú, a bírósági joggyakornokok és aljegyzők minősítésének, valamint ezek és a bírósági jegyzők szolgálati viszonyainak, gyakorlati képzésének és működési körének szabályozása tárgyában kelt rendelet által előírt nyilvántartás, amelyet az ítélőtáblákon az illetékességi körükbe tartozó bíróságok részére fektettek fel, s amely az alábbi adatokat tartalmazta: az előkészítő szolgálatban eltöltött idő; az előkészítő szolgálat teljesítésének helye; ügyszak; tevékenység: a/ mint hallgató hány napon volt jelen bírósági tárgyalásokon vagy üléseken, b/ hány napon keresztül vezetett jegyzőkönyvet tanúkihallgatásról, eskütételről vagy bírói szemléről, c/ hány napon keresztül vezetett jegyzőkönyvet szóbeli tárgyalásokról, d/ hány napon vezetett tanácsjegyzőkönyvet, e/ hány napon át teljesítette a pertárnoki teendőket, f/ határozatok, megkeresések, felterjesztések, jelentések és indítványok tervezetének készítése, g/ bírói kiküldések és megbízások önálló teljesítésének esetei, h/ egyéb jelentékenyebb ügyek; esetleges észrevételek. ELŐVEZETŐ PARANCS A bűnvádi eljárás során az eljáró hatóságok a terheltet megjelenés végett rendszerint csak megidézték, de ha valamilyen ok miatt az előzetes letartóztatásra alapos indok volt, vagy ha a megidézett terhelt nem jelent meg, és ennek alapos okát nem tudta igazolni, akkor —ot kellett kiadni. Az ~ kiadásának módját és alaki követelményeit a büntető perrendtartás (1896: 33. tc.) részletesen és szigorúan szabályozta. Az - foganatosítására az illetékes törvénykezési szerv a rendészeti szerveknek — > büntető parancsot adott ki. ELŐZETES LETARTÓZTATÁSBAN LÉVŐK NYILVÁNTARTÓKÖNYVE Az ügyészségek elnöki irodáin vezetett nyilvántartás a vizsgálóbíró vagy a vádtanács által elrendelt, illetve meghosszabbított előzetes letartóztatásban lévő személyekről, az alábbi adatokkal: a terhelt neve, a nyomozati és vizsgálati lajstrom száma, az előzetes letartóztatás lejártának napja, az előzetes letartóztatás meghosszabbítható-e vagy sem. Az előzetes letartóztatás megszűntével a terhelt nevét a nyilvántartásból ki kellett húzni. ELSŐFOKÚ BŰNÜGYEK (B.) ÜGYKÖNYVE A 42.200/1914. I.M. számú rendelet (TÜSZ) 45. §-a által rendszeresített nyilvántartás, amely az ügybeosztás regisztrálására szolgált, s ameiyben a következő adatokat tüntették fel: folyószám; a különirodába érkezés hónapja és napja; főlajstromszám; főtárgyalás előtt megszűnt; főtárgyalási elnökhöz került; az ügy minősége: a/ szakbírósági rendes ügy, b/ szakbírósági sajtó ügy, c/ esküdtbírósági rendes ügy, d/ esküdtbíróság!" sajtó ügy; a befejezés napja; észrevételek. ELSŐFOKÚ POLGÁRI PEREK ÉS ÜGYEK TÁRGYALÁSI NAPLÓJA A 42.200/1914. I.M. számú rendelet (TÜSZ) 58. §-a által elrendelt, a határidők figyelemmel kísérésére szolgáló nyilvántartás, amely az alábbi rovatokat tartalmazta: folyószám; ügyszám; a kezdőirat érkezésének napja; a szünetelés utáni újrafelvételek száma; a felek neve; az ügy tárgya; a kitűzött óra; a megidézettek száma; a tárgyalás neme: a/ perfelvétel, b/ érdemleges tárgyalás, c/ csupán
