Dóka Klára: Iratkezelési ismeretek 2. (Jegyzet az irattáros tanfolyamok hallgatói számára) (Levéltári módszertani füzetek 10. Budapest, 1990)

12. Az iratok selejtezése

jelenti, hogy az egyébként tartalmilag nem túl jelentós iratokat Ekkor is meg­őrizzük, ha azok történelmileg jelentós intézmények vagy jelentós személyek, ne­véhez fűződik, (tudósok, művészek, politikusok stb.) Ezek az adott személy é­letrajza szempontjából fontosak lehetnek. Különböző jelentós kéziratok, melyek a szerző javításaival, kézírásával vannak ellátva, szintén értékesek és nem selejtezhetek. Fontos állami rendeletek első fogalmazvány példányait ez eredeti javításokkal, msgjegyzésskkel szintén meg kell őrizni. 5 ••' irat eredeti vagy másolati jeliepe Az érték-kritériumok közé tartozik az irat eredeti vagy másolati jellege. Eredeti dokumentumnak az első, alóírt hitelesített példányt tekintjük. Másodlat a második, vagy az ismétlődő pontos szöveg. Ka az eredeti irat megvan,, z rr.ásclatokat általában kiselejtezzük. Ha az irat nagy jelentőségű, egy-két másolati példányt is meg kell az irattárban őrizni. Ha az eredeti hi­ányzik, vagy elveszett, a másolat került állandó megőrzésre. Ha az eredeti és a másolat példány szövegében eltérés van, mindkettőt meg kell őrizni. Duplumpéldányokat találhatunk egy-egy iratképző anyagában a különböző szervezeti egységeknél (osztályokon), egy-egy főhatóságon belül az azonos alá­rendeltségű intézetekben, valamint a különböző intézmények fonojaiban is. Ez azzal magyarázható, hegy a munka során az anyagot tájékoztatási céllal szét­küldték . Nem célszerű az azonos szövegű duplumpéldányokat az intézmény minden szer­vezeti egységénél megőrizni. Elegendő, ha egy-két példányt őrzünk meg az ügyet érdemben intéző szervezeti egységnél. Figyeljünk azonban arra, hogy az ilyen másolati anyagon nincs-e olyan feljegyzés, ami az adott szervezeti egység mun­kájával kapcsolatos.

Next

/
Thumbnails
Contents