Dóka Klára: Iratkezelési ismeretek 1. (Jegyzet az irattáros tanfolyamok hallgatói számára) (Levéltári módszertani füzetek 10. Budapest, 1990)

3. Irattani alapfogalmak

Míg az irattárak egy-egy szerv és jogelődjei dokumentumait őrzik, addig a levéltárak történeti értékű iratokat a számukra kijelölt gyűjtőkörön belül különféle szervektől vehetnek át. A levéltár sző összetett kifejezés: levél+ tár. A "levél" szó a régi magyar nyelvben iratot, a "tár" pedig őrzőhelyet jelent. Levéltár tehát nemcsak az iratok összessége, hanem az az intézmény, sőt épület is, amely őrzi és feldolgozza a történeti értékű iratokat. Szá­mos idegen nyelvben a levéltár szó latin nevét, az archívum kifejezést vet­ték át és használták fel - különféle formában - a levéltár fogaiménak jelö­lésére. Sok idegen nyelvben ugyanaz a kifejezés levéltárat és irattárat egya­ránt jelent. E nyelvekben a két fogalmat rendszerint úgy különböztetik meg, hogy az irattárat levéltárnak, a levéltárat pedig történeti levéltárnak, az irattárost levéltárosnak, a levéltárost pedig történeti vagy történész le­véltárosnak nfvezik. Magyarországon az Országos Levéltár (Archívum Regni) megszervezését 1723-ban az országgyűlés rendelte el és 1756-ban kezdte meg működését. A mai Magyar Országos Levéltár felállítására 1874-ben került sor. Levéltárat tar­tottak fenn a törvényhatóságok (megyék, városok), egyházak és volt saját levéltáruk a nagyobb családoknak, magánvállalatoknak is. A levéltári szervezet felépítése lényegében 1950-től változott meg, ami­kor az Országos Levéltár mellett a megyékben állami levéltárak jöttek létre. Ezek nemcsak a törvényhatóságok iratait vették át, hanem gyújtókötük kiter­jedt a megyék területén lévő hivatalokra, intézetekre, üzemekre, egyesületek-

Next

/
Thumbnails
Contents