Dóka Klára: Iratkezelési ismeretek 1. (Jegyzet az irattáros tanfolyamok hallgatói számára) (Levéltári módszertani füzetek 10. Budapest, 1990)

3. Irattani alapfogalmak

Irattár és levéltár Az irattár Az elintézett ügyiratok őrző fmkfá, illetve az itt lévő iratok Összes­sége. Valemely szegélynek vagy intézménynek az élete, működése során keletke zett és hozzá érkezett iratok együttese. Olyan iratoké, amelyek rendeltetés­szerűen hozzá tartoznak és, amelveí<et rnegőrzésre érdemesnek tart, amelyek va­lamely szempontból fontosak számára. Az irattár (latin szóval regisztratúra) azonban jelenti magát az iratok elhelyezésével, őrzésével foglalkozó intéz­ményt és a helyiséget, ritkábban az épületet is, ahol az iratokat elhelyezik. Az irattár órzi nemcsak a kimenő iratok fogalmazványait, esetleg máso­latait, hanem az irattárfenntartó szervhez (személyhez) érkezett iratokat is. A beérkezett és elintézett iratokon kívül az irattárba kerülnek az irattárat fenntartó szerv működése során létrejött iratok, az ún. belső ügyviteli ira­tok (iktatókönyvek, jegyzőkönyvek, feljegyzések stb.) is. Irattárról általában csak szervekkel kapcsolatban szoktak beszélni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy irattáruk csak a szerveknek lehet. Minden irat­képző személynek van irattára, mert vannak iratai. De lehet a személyeknek is irattári helyiségük, sőt irattári intézményük is. Az irattári jellegű és tör­téneti forrásértékkel bíró iratok alkotják a levéltári iratok körét is. A levéltár A természetes vagy jogi szentély működése során létrejött, rendeltetés­szerűen hozzá befutó és nála maradó olyan iratok összessége, amely már el­vesztette kapcsolatát a folyó ügyvitellel, de amely a raült megvilágítása bár­mely tudományág, elsősorban a történelemtudomány számára forrásokat, fel­használható adatokat tartalmaz.

Next

/
Thumbnails
Contents