Dóka Klára: Iratkezelési ismeretek 1. (Jegyzet az irattáros tanfolyamok hallgatói számára) (Levéltári módszertani füzetek 10. Budapest, 1990)
3. Irattani alapfogalmak
Az ügyvitel két részből áll: - ügyintézésből _ iratkezelésből 1. Ügyintézés E fogalmat használjuk tágabb és szűkebb értelemben: Tágabb értelemben az ügyintézés valamely szerv vagy személy teljes működését, ügyeinek mindenféle intézését jelenti. Szűkebb értelemben az ügyintézés valamely szerv vagy személy működésének a formai része, az a mód, ahogyan ügyeit intézi. A levéltári nyelvben az ügyintézés fogalmat általában az utóbbi értelemben alkalmazzuk. Az ügyintézést ügykezelésnek, ügymenetnek is szokták nevezni. A szerv vagy személy működésének formai része szorosan Összefügg annak tartalmi részével, az ügyintézés a hatáskörrel, az illetékességgel és a szervezettel. Az ügyintézésnek két részét különböztetjük meg: az érdemi és az adminisztratív ügyintézést. Az érdemi ügyintézés az ügyintézésnek az a része, amely az elintézésre kerülő ügyekben való állásfoglalással, döntéssel kapcsolatos. kz adminisztratív ügyintézés az ügyintézésnek az a része, amely az ügyeknek nem érdemi ügyintézésével kapcsolatos, hanem csak előkészíti és kiegészíti az érdemi ügyintézést. Az adminisztratív ügyintézést irodai ügyvitelnek is nevezik. Az adminisztratív körbe tartozik pl. a postabontás, az iktatás, a tisztázás, a postázás, az irattározás.
