Réfi Oszkó Magdolna: Műszaki tervdokumentumok az államosított építőiparban (Levéltári módszertani füzetek 9. Budapest, 1989)
Az építésügy irányító és felügyeleti rendszere (1945-1989)
- az építés- és közmunkaügyi miniszter hatáskörébe vont építkezések gazdasági és pénzügyi feltételeinek biztosítása - az építőipar és az építési vállalkozói ipar tekintetében a kormány hatósági jogkörének gyakorlása - a középítkezések és közmunkálatok intézése és műszaki tennivalóinak ellátása - közmunkaügyek és hatósági munkaerőgazdálkodás - az építés- és közmunkaügyi miniszter ügykörébe* vont ügyekkel kapcsolatos kisajátítások tekintetében a kormányhatósági jogkör gyakorlása Az egységes építési irányítás kiépítése érdekében hozott intézkedésként kell értékelnünk a törvénynek az országos építésügyi kormánybiztosság és az Országos Építésügyi Tanács megszüntetését elrendelő paragrafusát, amelyben a megszűnő szervek hatáskörét átruházta az építés- és közmunkaügyi miniszterre. A törvény - hasonlóan a korábbi jogi szabályozáshoz, változatlanul fenntartotta azt a gyakorlatot, hogy az út-, vasút és egyéb, közlekedéssel, valamint a vízépítéssel kapcsolatos ügyek továbbra is a közlekedésügyi, illetve a földművelésügyi miniszter ügykörébe tartoztak. A főváros területén a szabályozási munkák előkészítése, a műszaki tervek és egyes nagyobb kivitelezési munkálatok elkészíttetése, az építési ügyekre vonatkozó javaslatok kidolgozása továbbra is a Fővárosi Közmunkák Tanácsának feladata maradt 1948. november 27-ig, az 1948. évi XLIV. törvénycikk hatálybalépéséig. Ekkor szüntették ugyanis meg a Fővárosi Közmunkák Tanácsát. Hatáskörét részben az építés- és közmunkaügyi miniszterre, részben a minisztérium felügyelete alá tartozó szervekre ruházták át. Az 1948. évi XLIV. törvénycikk az Építés- és Közmunkaügyi Minisztérium hatáskörét szűkítve az építésügy felső szintű egységes vezetésében és a hatósági ügyintézésben hátrányos intézkedéseket hozott, melyeknek súlyos következményeit - az ágazati egység megteremtésével - csak az építésügyről szóló 1964. évi III. törvény szüntette meg. 1949. június 11-én az Építés- és Közmunkaügyi Minisztérium neve Építésügyi Minisztériumra változott. A névváltozás nem járt együtt feladat- és hatáskörváltozással. Ez utóbbi 1953-ban módosult azzal, hogy az alig másfél esztendeig működő Építőanyagipari Minisztérium beolvadt az Építésügyi Mi-