Petrikné Vámos Ida: A tanácsi nyilvántartások levéltári forrásértéke az irattani kutatások tükrében (Levéltári módszertani füzetek 8. Budapest, 1989)

I. Általános igazgatás

- 19 ­I^_ÁLTALÁNOS_IGAZGATÁS 1. LAKÁSÁLLOMÁNY TELEPÜLÉSENKÉNTI NYILVÁNTARTÁSA a/ OT előírás b/ 1970 - ? c/ ­d/ Adatai: felsőfokú, részleges felsőfokú, kiemelt középfokú, középfokú részleges középfokú, alapfokú központok tagolásban a lakásállomány összesen; ebből tanácsi-, tanácsi értékesítő (szövetkezeti) OTP-örök­lakás, magánerőből épített; városok összesen; községek összesen e/ Könyv f/ Megye g/ A helyi tanácsok jelentés formájában küldik meg a fenti adatokat a megyei tanácshoz, amelyeket ott iktatnak. A megyén készült nyilván­tartás az alapja annak az adatszolgáltatásnak, amelyet évente kell megküldeni az OT-hoz, ahol (bár nem teljes körben) kiadványban jelen tetik meg a legfontosabb adatokat. h/ Megőrzendő 2. ÁLLAMOSÍTOTT INGATLANOK NYILVÁNTARTÁSA a/ 14/1952. (II. 17.) MT sz. r.; 331-15/1952. (PK. 8.) PM sz. ut. b/ 1952 - 1955 (1956?) c/ ­d/ Adatai: tulajdonos(ok) neve, a házingatlan telekkönyvi betétszáma, helyrajzi száma, címe, a házingatlan rendeltetése (lakóház, raktár, stb), hány lakószobája van, a volt tulajdonos benne lakik-e, hány bérlemény van a házingatlanban, milyen jogcímen történt az államosí­tás (két jogcímet sorol fel a jogszabály: 1-ső mert bérbeadás útján hasznosítottak, a 2-ik, mert tőkések és egyéb kizsákmányoló elemek tulajdona), felszólalt-e a tulajdonos a tanács vb megállapítása el-

Next

/
Thumbnails
Contents