Petrikné Vámos Ida: A tanácsi nyilvántartások levéltári forrásértéke az irattani kutatások tükrében (Levéltári módszertani füzetek 8. Budapest, 1989)

Bevezető

meddig kellett vezetni, erre nézve alig lehetett hiteles forrást találni. Legjobb esetben egy köztudomású központi döntés következtében megszűnt tanácsi feladattal, feltételezhetően megszűnt a nyilvántartás vezetése is (pl. 1956 végén a beszolgáltatási rendszer megszüntetésével szükségtelenné vált a nyilvántartások vezetése is), de előfordul, hogy a nyilvántartások "túlélik" a jogszabályok hatályosságát (pl. a visszaadott államosított ingatlanok nyilvántartását Csongrád megye egyik településén még "élő" nyilvántartásként kezelik), vagy a tanácsi feladat megmaradt ugyan, de a nyilvántartások vezetését valamilyen okból megszüntették. Természetesen a létrehozó rendelkezés hatályba lépésének dátuma sem azonos a nyilvántartás bevezetésének dátumával' (lehet a kettő között egy-két éves eltérés is), de ez mégis jobban körvonalazható, mint a megszüntetésük. E kérdés tisztázásának elsősorban gyakorlati szempontból van jelentősége, hiszen a szervellenőrzések, majd az irat-begyűjtések során fontosak lennének ezek az információk, ugyanis a levéltárosok csak ezek ismeretében tudnák megállapítani, hogy egy-egy értékesebb nyilvántatást mettől-meddig keressenek. A nyilvántartások begyűjtésénél, sorsuk figyelemmel kísérésénél számolni kell a közigazgatás nagyobb átszervezéseivel is. 1950-től a 60-as évek második feléig a községek csekély önállósága miatt a járási tanácsi - majd hivatali - irattárakban találhatók meg a helyi tanácsokra vonatkozó nyilvántartások is (pl. Iparlajstomok), kivéve azokat, amelyeket "természetükből" fakadóan csak a községi tanácsok vezethettek (pl. Iktatókönyvek). A 60-as évek közepétől a helyi tanácsok önállóságának növelésével csökkent a járási tanácsoknál a feladat-összpontosítás, számos hatáskör került a községi tanácsokhoz. Ezeket is figylembe kell venni a nyilvántartások minősítésénél. A járási hivatalok megszűnésével már csak kétszintű igazgatási szervezettel kell számolni, sőt átmenetileg - egyes feladatokat, vagy azok irányítását a városok vették át a járásoktól. Az előbbieken túlmenően pl. a mezőgazdasági szakigazgatás elsőfokú jogkörét a megye vette át 1979-ben, ezért a mezőgazdasági ágazat nyilvántartásai 1979-től csak a megyén találhatók. Ezeket a változásokat a munkában nem lehetett eléggé árnyaltan tükrözni, figyelemmel kísérése a levéltárosok feladata. (A téma referenseinek mindenképpen hasznos ismereteket ad A megszűnt já-