Réfi Oszkó Magdolna: Iratfajták, irattípusok (Levéltári módszertani füzetek 6. 1988)

I. Iratfogalmi meghatározások

Térkép A föld felszínét vagy annak egy részét kisebbítve, síkban ábrázoló, rajta a földrajzi vagy a politikai tagozódást, a neveket, esetleg valamely földrajzi, természeti vagy társadalmi jelenség megoszlását feltüntető rajz, nyomat. Levéltárainkban őrzött kéziratos térképanyagunk a 17. század végén meginduló, a 18. század folyamán kiszélesedő és a 19. század közepén a rendszeres kataszteri felmérések megkezdésével lényegileg lezáruló térképezési munkálatok során keletkezett. A munka során - a rendszeres állami katonai térképektől eltekintve - gazdasági térképek készültek. A kéziratos térképek legnagyobb része: 1. mezőgazdasági térképek, típusai: a) úrbéri térkép (41. a, b iratminta), b) tagosítási térkép, c) kataszteri térkép (40. ab-iratminta), d) birtokmegoszlási térkép, e) birtokmegosztási térkép, f) művelési ágak megoszlását feltüntető mezőgazdasági térkép, g) egyes művelési ágak térképei (pl. erdőtérképek); 2. felmérési térképek; 3. vízrajzi térképek, típusai: a) helyszínrajzok, b) vízszabályozási térképek, c) hossz- és keresztszelvény; 4. áttekintő térképek; 5. bányatérképek; 6. földtani térképek; 7. út, vasút-, postatérképek; 8. katonai térképek; 9. közigazgatási térképek; 10. egyházigazgatási térképek.' Terv A szónak több jelentése van. 1. Olyan irat, amely valamely meghatározott cél szolgálatában álló és a cél elérését szolgáló módozatok, eszközök és eljárások rendszerét tartalmazza (pl. tanterv, haditerv), a) A szocialista államban a gazdasági, a művelődési és a szociális tevékenységre vonatkozó, államilag készített, törvényben rögzített program a népgazdasági terv. Van éves, közép- és hosszútávú népgazdasági terv. b) A vállalati terv a szocialista iparvállalatok gazdálkodását