Réfi Oszkó Magdolna: Iratfajták, irattípusok (Levéltári módszertani füzetek 6. 1988)

II. Iratminták

-70 l.a HATÁROZAT (Minisztertanácsi ro ) A minisztertanács határozata a budapesti földalatti gyorsvasút építéséről (Budapest, 1950. szeptember 17.) Nagybudapest megalkotása, a budapesti ipar gyorsütemű fejlődése és a dolgozók számának állandó növekedése a főváros közúti közlekedésének nagyméretű fejlesztését teszi szükségessé. A növekvő forgalom lebonyolítását egyedül a földfeletti közlekedési hálózat fejlesztésével biztosítani nem lehet. A budapesti közlekedés fejlesztése érdekében az 5 éves tervről szóló törvény alapján a Minisztertanács az alábbiakat határozta: 1. Budapesten földalatti gyorsvasúti hálózatot kell építeni. A földalatti hálózat két átlós - kelet-nyugati és észak-déli és ezeket összefogó körgyűrűs fővonalból álljon. A földalatti gyorsvasút vonalai közül az első 5 éves terv során kelet-nyugati átlós fővonalat kell az újonnan épülő Népstadion és a Déli pályaudvar között megépíteni. A kelet-nyugati fővonal építését 1950-ben kell megkezdeni és az építkezést úgy kell ütemezni, hogy a Népstadion és a Sztálin tér <Engels tér> (Deák tér) közötti szakaszon a forgalom már 1954-ben meginduljon, az egész fővonal pedig 1955-ben készüljön el. 2. Az állomások elhelyezése a következő: 1. Népstadion, 2. Keleti pályaudvar, 3. Blaha Lujza tér, 4. Sztálin tér, 5. Kossuth Lajos tér, 6. Batthyány tér, 7. Széli Kálmán tér< Moszkva tér>, 8. Déli pályaudvar. A földalatti vasút állomásait a szocialista művészet alkotásaival kell díszíteni és ezzel is kifejezésre kell juttatni, hogy a földalatti gyorsvasút szocializmust építő népünk hatalmas műve. A közlekedés- és postaügyi miniszter a Főváros Tanácsával együtt dolgozza ki a villamos, autóbusz és helyi érdekű vasutak csatlakozását a földalatti gyorsvasúttal oly módon, hogy a dol-