Réfi Oszkó Magdolna: Iratfajták, irattípusok (Levéltári módszertani füzetek 6. 1988)

I. Iratfogalmi meghatározások

Lyukszalag A lyukszalag alapanyaga vékony, nagy szilárdságú, rendszerint pergamenszerű papír, ritkábban műanyag. Szélessége az alkalmazott lyukkomb nációtól függően 17,1 mm-től 24,5 mm-ig terjed. Hossza tetszés szerinti, de általában 300 méter. A lyukkártya után a legelterjedtebb gépi olvasásra alkalmas adathordozó. A szalagokban az információkat lyukkombinációk formájában rögzítik. A szalagokba lyukasztott minden lyukkombináció egy-egy jelet, meghatározott betűt, számjegyet, írásjelet, esetleg gépi funkciót fejez ki. Végső soron minden jelet a lyukak bizonyos kombinációja alkot a szalag függőleges oszlopaiban. A lyukkombinációk a szalagon keresztben, a szalag hosszára merőlegesen, az egyes lyukak pedig a szalag hosszával párhuzamosan futó un. csatornákon helyezkednek el. Általában a 3. és a 4. csatorna között kisebb méretű továbbító lyuksor található, ami a szalag továbbítását szolgálja. A csatornák száma az alkalmazott kódtól függően általában 5-től 8-ig terjed, ennek megfelelően beszélünk 5, 6, 7, illetve 8 csatornás lyukszalagról (24. b iratminta). (Az ennél szélesebb lyukszalagot papírszalagnak nevezik.) A lyukak általában köralakúak, de ismerünk négyzetalakú lyukasztásokat is. A szalagokba lyukasztható lyukak számát a csatornák száma határozza meg. Például az 5 csatornás szalagba 32 jelkombináció, a 8 csatornásba 256 lyukasztható. A lyukszalag összefüggő adathordozó, amely az információkat a lyukasztás sorrendjében tartalmazza . Lyukszalagkártya Olyan kártya, amely alkalmas lyukszalagos rendszerű adatok bevitelére és többszöri leolvasásra. Cellkarton alapanyagú, meghatározott méretű papírlap (lényegében megszélesített lyukszalagdarab), amely szélébe Vc'gy közepébe, mint a lyukszalagba lyukasztják a lyukkombinációkat. A legelterjedtebb a szélén