Réfi Oszkó Magdolna: Iratfajták, irattípusok (Levéltári módszertani füzetek 6. 1988)

I. Iratfogalmi meghatározások

Félhivatalos irat > magánirat Felirat Felsőbb hatósághoz intézett írásos fölterjesztés. A 19. században a felirat nem pontosan ezt jelentette, mert elsősorban — indítvány értelemben használták (37. a iratminta). Az egymással alá-fölérendeltségi viszonyban lévő iratképzők irattípusa. Feljegyzés Latinul: pro domo, azaz belső (házi) használatra készített feljegyzés. Elsősorban ténymegállapításra, tudomásulvételre szolgáló irat, amelyben az ügyintézés valamelyik mozzanatában történteket rögzítik. De van olyan feljegyzés is, amely egy írásos előzmények nélküli, saját kezdeményezésből induló ügy indokairól készül. Belső ügyviteli irat. Feljelentés Az irat lényegét tekintve »- értesítés. A hatóság értesítése arról, hogy bűncselekmény történt vagy előkészületben van. Fellebbezés A nem jogerős elsőfokú határozattal szemben lehetséges jogorvoslat kérésének legáltalánosabb formája. Hatóság, bíróság döntése ellen felsőbb szervhez folyamodó irat (38. a, b iratminta). Alárendeltséget kifejező irattípus.