Bariska István: Német forrásszöveg olvasási gyakorlatok I. Bevezetés és példatár (Levéltári módszertani füzetek 3. Budapest, 1984)

Jegyzetek

tűk díszítésének lehetőségét tudásuk és tehetségük csillogtatására. Ennek következtében az 1550 és 1650 közötti német kurziv Írásokban sokszor alig lehet megkülönböztetni a B-t a G-től vagy a V-től, a C-t az E-től vagy T-től, a K-t az R-től. Amikor elterjedt a szokás, aogy a főneveket nagy kezdőbetűvel irják, megnőtt a nagybetűk használatának tere* A nagybetűk alkalmazásának szabályai a 17» században alakultak ki, de azok csak a 18* századtól kezdve érvényesültek meglehetős következetességgel* A 19* századtól kezdve sok német tudós foglalt állást a többi európai nép szokásaitól eltérő nagybetűhasználat ellen, a német helyesírás megfelelő reformjára azonban mindmáig nem került sor* JEGYZETEK /Az Irodalom rovatban felsorolt müvekre itt csak röviden utalunk./ •

^Istványi Géza

, A magyarnyelvű Írásbeliség kialakulása. Bp. 1934. Lásd még: Hajnal István

, írásbeliség, intellektuális réteg ós európai fejlődés. Károlyi Árpád Emlékkönyv, Bp. 1933» 190 sk.ll. %zentpétery Imre

, Magyar oklevéltan. Bp. 1930, 244.1. ^Horvát Árpád

, A diplomatikai irástan alapvonalai. Bp. 1883* ^Beck, F*

, Paläographie

. In: Einführung in das Studium der Geschichte. Berlin, 1966. ^Az oklevélolvasást kezdetben eredeti oklevelek alapján, majd hasonmások segítségével gyakorolták. Horvát István már 18331834-ben nyomtatásban adott ki ilyen hasonmásokat /a Tudomá nyos GyűjteménybenA ezeket később Horvát Árpád, fent idézett irástani munkája mellékleteként, újra kiadta* Ujházy László hasonmásgyüjteménye /Monumenta históriáé Hungaricae diplomatica. Magyar történelmi emlékek, oklevelek, Bp. 1914/ már újkori oklevelek hasonmásait is tartalmazza, átírással