Bariska István: Német forrásszöveg olvasási gyakorlatok I. Bevezetés és példatár (Levéltári módszertani füzetek 3. Budapest, 1984)

V. A 16-17. századi német kurzív

vagy más betűk mellett állnának* Egyetlen kivétel a scharfes s / /, amelyet a német helyesírás még ma is ismer* A német irástan a régi latin ábécében nem szereplő három irásjeletí az ä, Ö és ü betűket diftongus

oknak /kettőshangzóknak/ tekinti* /A mai hangtan szempontjából esek Umlaut-ot

f hangsómagasitást jelölnek./ Az a, o és u fölötti két pont vagy két vessző a középkorban e betűk fölé helyezett kis j| maradványa* - Megjegyzendő, hogy az u fölötti két pont vagy két vessző a 16-17« században nem mindig ü hangot jelöl* e pontok vagy vesszők sok esetben az u feletti pipát /az u-nak az n-től való megkülönböztetését szolgáló jelet/ pótolják* /Lásd pl. az I* irat 19« sorában a latin summa szó u-ja fölötti pontokat*/ ám± a betűk formáját illeti, a német kisbetűk alapelemei és néhány nagybetűéi már a gótikus korban kialakultak* Alakjuk azonban 1500 előtt még nem rögződött, azt az iró az irás rendeltetésének és kivitelezésének megfelelően változtathatta* k% időpont

9 amikor az új forma uralkodóvá vált, betűnként sőt egy betűn belül tájilag is - különböző• Vegyük ezek után az egyes kisbetűk formáinak változásait: a - a 16. század elején még a gótikus / CL / formát használják* Bár a német /<st / forma már a század második évtizedében megjelenik, használata csak a 17« század közepétől válik általánossá* b - a 16* század első felében még zárt és a szára gyakran nem hurkolt /é /$ de használják a hurkolt formát / S / is. A század közepén olykor már megjelenik a német b modern, kurziv formája /& /, de az egész 17* század folyamán gyakrabb a zárt / é / forma* c - a 16. század elején még általában a gótikus / C / forma fordul elő* A század közepén a latin irás hatására a kerek / C / forma jelentkezik. A hegyes német alakot / \ / a 16. század közepén kezdik használni, de csak a eh ligatúrában / ^ /. A c balra dőlő szárát gyakran megduplázzák / % /.