Bariska István: Német forrásszöveg olvasási gyakorlatok I. Bevezetés és példatár (Levéltári módszertani füzetek 3. Budapest, 1984)

V. A 16-17. századi német kurzív

formák egymásmellett élésén kivül az is fokozza a nehézségeket, hogy a kialakulatlanságnak, szabálytalanságnak e korszakában az Írástudók kedvüket lelték újabb és újabb irásstilusok kifejlesztésében és egyéniségüknek megfelelő díszítőelemek alkalmazásában* A művészeti stílusirányzatok változásai is éreztették hatásukat az Írásra. A 16« század elején még gótikus elemek jelentkeznek egyes betüf ormákb an, de már érezhető a renaissance befolyása*, a 17« században pedig egyre erőteljesebben bontakoznak ki a barokk formáks az irás lendületesebbé válik, a betűk karcsúbakká lesznek és megjelenik a minden betűre kiterjedő jobbra döntött irás

9 anélkül, hogy teljesen kiszorítaná a korábbi, vegyes irányú Írásgyakorlatot. A 16. századi kurzívban /elsősorban a fogalmazványokban/ még gyakoriak a rövidítések, különösen a szavak utolsó szótagját pótolták röviditési jellel. /A rövidítési jelek részletezését lásd a magyarázatoknál*/ A helyesírás területén ebben a korszakban még meglehetős összevisszaság uralkodik. Már a 16. században megfigyelhető az ónban 5 hogy egyre több főnevet írnak nagybetűvel. Ugyanebben a században szerették a mássalhangzókat ok nélkül megduplázni 1 sőt megháromszorozni. A 17• században ez a gyakorlat csökkent

f de nem tűnt el teljesen. Mialőtt a betüformák változásait külön-külön vizsgálnánk, két irástani fogalommal kell megismerkednünk: a ligatúrákkal és a diftongusokkal. A Illatúra két vagy három betű összevonása révén keletkezett Írásjel, amelyen belül az összevont betűknek vagy közülük egyiknek alakja megváltozott. Ilyen összevonás révén jött létre a német ún. scharfes s /

1&/ egy hosszú f betűből és egy € vagy szóvégi ^ betűből. A 15* században még annyi a ligatúra, hogy Gutenbergnek első bibliakiadásához 24 helyett 243 féle kisbetűre volt szüksége! A ligatúrák száma az újkorban lényegesen lecsökkent, néhányuk azonban - Így a oh

, ff i sch, ss, st, tt ligatúra - még a 19» század elején is önálló Írásjelnek számított. E század folyamán azután ezek is eltűnteks alapbetűiket immár úg?" írták, mintha külön >