Szikossy Ferenc: A levéltári anyag kiállítása (Levéltári módszertani füzetek 2. 1984)
A levéltárak kiállítási lehetőségei
A levéltárak kiállítási lehetőségei • Az eddig elmondottak figyelembevételével kíséreljük meg felvázolni azokat a lehetőségeket, amelyekkel a levéltárak élhetnek kiállításaik készítése során. A múzeumi történeti kiállítások és a levéltárak által készített kiállítások között lényegbevágó különbség nincs, de sajátosságaikban van eltérés. A levéltárak által készített kiállítást tömören a következőképp lehetne meghatározni : !esztétikusan me gformált, tudom ányos-ismeretterjesztő forráspub-' likáció. E meghatározás minden egyes szava a kiállitás el nem hagyható lényegi oldalára utal'. Azt-világosan kell látnunk, hogy a levéltárak a több lehetséges kiállitástipusból a múzeumi értelemben vett állandó kiállitás készítését nem vehetik fel terveikbe. Hiszen ennek bemutatási ideje a tiz évet is meghaladhatja, és ezt az időt a levéltári anyag nem képes sértetlenül átvészelni. (Igaz, sokszor a múzeumi sem.) Az optimális körülményeket figyelembe véve a levéltári értelemben vett állandó kiállítás bemutatási ideje legfeljebb egy év lehet. A levéltárak kiállításaik készítése során kétféle megoldást választhatnak vagy csak saját anyagaikra támaszkodnak, vagy a többi közgyűjtemény anyagatt is igénybe veszik. Mindkét ut járható. • Röviden tárgyalhatjuk azokat a kiálUtasokat, amelyeknél a levéltárak a többi közgyűjtemény anyagait is felhasználják, vagy amelyeket éppenséggel együtt készítik velük. Ebben az esetben ezek semmiben sem különböznek a mu-*zeumi komplex történeti kiállításoktól, és simán adaptálható az eddig kialakult módszer és gyakorlat. Eltérés legfeljebb a bemutatandó anyagok belső arányaiban fog jelentkezni. A soproni levéltár is ilyen kiállítást készített. Ehhez felhasználta a társintézmények anyagát Is. Fel kell hívni viszont a figyelmet arra a nem csekély mennyiségű tárgyi és nem szervesen Irattári jellegű anyagra - némely esetben akár zászlóra is -, amely mellékletként fekszik el levéltárainkban. I
