Szikossy Ferenc: A levéltári anyag kiállítása (Levéltári módszertani füzetek 2. 1984)
A közgyűjteményi kiállítások fejlődése és tapasztalatai
A múzeum a fejlődésnek ebben a szakaszában jutott el az úgynevezett komplex történeti kiállításokhoz, amelyeken a többi múzeumi szakág, valamint I a többi közgyűjtemény anyagait és tapasztalatait is felhasználta. Ez a kiállitástipus az elsó'dleges történeti források bemutatására épül, ugy, hogy ezeket az adott történeti folyamatban mutatja be, és a kiállításon szereplő' anyagokban rej ló' specifikus történeti tulajdonságokat, vonatkozásokat tekinti eIsó'dlegesnek. Eze ken a kiállításokon a történelem a bemutatásra kerülő' anyagok rendezési elve. A tárgyaknak a kiállításon való bőséges és funkcionális megjelenésével egy időben megszűntek a belsóépitészeti és a grafikai megoldások túlzásai. Az installáció valódi szerephez jutott, már nem helyettesítő funkciót töltött be a kiállításon, hanem a tárgyak, a dokumentumok és ezáltal a mondanivaló hordozójává, kiemeló'jévé vált. A J<omp;lex törtéheti kiállítás elsősorban tudományos megalapozottságával, di daktikus felépítésével é s bemut atott eredet? any agával fejti ki hatását. A komp lex történeti kíáilitás mind tárgya, mind a bemutatott eredmények vonatkozásában több résztudományágra, múzeumi szakágra, egyéb közgyűjtemények tapasztalataira támaszkodik, felhasználja azoknak elért eredményeit, és ezekből az eredményekből magasabb szinten uj általánosítást tesz lehetővé. A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum állandó kiállítása ilyen komplex történeti kiállítás- A mintegy négyszázezer darabot számláló múzeumi gyűjtemény legértékesebb darabjait mutatja be, azokat, amelyek révén módjában van tárgyak segitségével szemléltetni a munkásosztály történetét, A vitrineket és a tablókat sürün szakítják meg szabadon elhelyezett tárgy- és dokumentumegyüttesek és enteriőrök, amelyekben a tárgyak természetes környezetükben, eredeti funkciójukban szerepelnek. A múzeum azt a célt, hogy történeti folyamatot, fejlődést mutasson be statikus anyagokkal, tárgyakkal és dokumentumokkal, csak ugy tudta (remélhetőleg) elérni, hogy képes volt az összehasonlítás megtételére alkalmas változásokat múzeumi eszközökkel megragadni. A többi hagyományos múzeumi szakág, a néprajzi, az ipar- és a képzőművészeti kiállítások rendezésének módszertani elvei meglehetősen kiforrottak.
