Balázs Péter: Levéltári mikrofilmezés (Levéltári módszertani füzetek 1 1983)

III. A mikrofilmgyűlytemény kezelése

b. Az állománybavétel kelte az a nap, amikor az adatokat a gyarapodási naplóba bevezetik. - Az első felvétel alkalmával, amikor régebben érkezett filmeket kell állományba venni, törekedni kell az egykori beérkezés keltének megállapítására és ezt kell a rovatba irni zárójelben annak sz.emléltetésére, hogy nem egyidejű bejegyzésről van szó. c. Az eredeti levéltári anyagot őrző intézmény vagy személy nevét hivatalos alakban /külföldieknél saját nyelven/ kell megadni. Személyek esetében ajánlatos lakóhelyet is megjelölni. Nyomtatott /könyvtári/ anyag esetében ennek a rovatnak kitöltése mellőzhető. Ilyenkor a nyomtatvány-jellegre kell itt utalni. d. E rovatban levéltári anyag esetében a filmezett anyag fondjának, állagának, kézirattári gyűjteményének nevét és törzsszámát kell megadni. Kivételek a több fond anyagát felölelő átmeneti gyűjtemények /lásd a 22. pontot/, amelyek esetében e rovatba az átmeneti gyűjtemény cime kerül. - Ha a növedék nem teljes fond vagy állag anyagát tartalmazza, ugy megjelölendő a filmen levő fond-- vagy állagrész /sorozat, kötet stb./ vagy az a szempont, amelynek alapján a törzsegység anyagában a válogatás történt /pl. X megye jelentései/. - Magános birtokában levő levéltári anyag esetében utalni kell arra, hogy az illetőnek valamennyi történeti értékű iratáról készültek-e felvételek vagy csak válogatott darabokról. Utóbbi esetben a válogatás szempontját kell e rovatban megadni. /Pl. csak a bemutatott iratok./ - Könyvtári anyag esetében e rovatba a mü könyvészeti leirása kerül. e. A tanácsi levéltárakban a mikrofilmgyüjtemény /mikrofilmtár/ a XV. fondfőcsoport egyik fondja. Ennek értelmében törzsszáma XV. és egy - levéltáranként eltérő sorszám. Minthogy a fondón belül különböző levéltárak különböző fondjainak, állagainak reprodukciója található, ezeket nyilvántartás szempontjából elkülönitve lehet és kell kezelni. Ezek a mikrofilmgyüjtemény állagai, de az