Sárközi Zoltán: Kisebb bányászati fondok : Repertórium (Levéltári leltárak sorozaton kívüli szám, Budapest, 1977)
Kisseb bányászati fondok
MAGYAR KEBÀLYI BJFÏAKAPIT.ÀNYSÀG • BUDAPEST /Z 216-218/ 1852 - 1949 Terjedelme: 43o raktâri egység, 44,47 ifm. . A bânyakapitânysâgok olyan kozigazgatâsi hatôsâgok voltak, melyek a bânyâk felett az âllami feliigyeletet , illetve az âllamnak a bânyajog âltal biztositott végrehajtô hatalmât gyakoroltâk. A bânyakapitânysâgok — köztiik a budai - a bânyatorvényszékekbôl alakultak ki az 1854-es ausztriai bânyatorvény rendelkezései alapjân, A késôbbi nevén Budapest! Bânyakapitânysâg llletékességi teriilete kezdetben igen kiter jedt volt, Alâ tartozott a miskolci és pécsi bânyabiztossâg, mig 1922-ben az utöbbi kettÔ onâllô bânyakapltânysâggâ ât nem alakult, ettoi kezdve a Budapest! Bânyakapitânysâg hatâskore csak az esztergomi, tatai és budapesti szénmedencékre terjedt ki, Neve 1868-t 61 Budai Magyar Kirâlyi Bânyakapitânysâg, 1878-t61 Budapesti Magyar Kirâlyi Bânyakapitânysâg, A Budai, illetve a Budapesti Bânyakapitânysâgnak alakulâsâtol megsziînéséig, tebât 1949-ig keletkezett iratai a Magyar Orszâgos Levéltâr IY, osztâlyân talâlbatôk. Iratai az egykorû ôrzési rendszernek megfelelôen, hârom egymâs— tôl elhatérolôdô részre, illetve âllagra tagolôdnaki Okmânytér, JLltalânos iratok, Kutatâsi és adomânyozâsi törzskönyvek, OKMÄITYTAB /Z 217/ 1883 - 1949 Terjedelme» 2 raktâri egység, o,28 lfm, Mennyiségileg a fond legkisebb âllagât képezi, de tartalmât tekintve a legfontosabb, mert a bânyâszatra vonatkozô torvényes rendelkezéseket, a Bânyakapitânysâg vezetésével kapcsolatos elvi és bizalmas ügyek iratait foglalja magâban. Az iratok egy része eredeti okmânytâri jelzettel van ellâtva /igy keriiltek ide a zârtkutatmânyokrôl szélô bizonyltvânyok is, holott ilyen iratok a többi âllagban is talâlbatôk/,
