Sárközi Zoltán: Kisebb bányászati fondok : Repertórium (Levéltári leltárak sorozaton kívüli szám, Budapest, 1977)
A szén- és szinesfémbányászati vállalatok
Ahboz, hogy egy bânyavâllalat létre jöjjon, sok minden elôzetes adottsâg sziikséges. Elöször is olyan teriilet, mely mélységeiben jelentôsebb mennyiségiï szenet, vagy szïnesfémet tartalmaz. Ezek felfedezése rendszerint egy-egy geolôgus nevéhez fuzôdik. A geolôgiai kutatâsoknak Magyarorszâgon nagy mûltja van. Egy-egy széoterillet teljes feltârâsâra olykor kevés volt egy-egy geolôgus élete. Ismeretes pl., hogy Haotken Miksa kezdetben Mlesbach Alajos alkalmazottjaként mint bânya— tiszt Dorogon dolgozott. Miot kivâlô geolôgus késôbb professzor lett a Budapest! Tudomânyegyetemen , majd a Magyar Kir. Allami Földtani Idtézet elsô igazgatôja. Ö târta fel az Eszfcergom-vidéki szénvagyont, melyröl - többek közt - "A dorogi széamedeoce" cimen könyvet is irt. 1. Egy mâsik geolôgus, Telegdi Bot h La.jos különcnek itélt elgondolâsai alapjân ajânlotta a Felsôgalla melletti vidéken torténô prôbafûrâsokat, mïgnem azok 1896-ban hatalmas széntelepet ütöttek meg. 2. A szâzadfordulôn , majd a két vilâghâborû közt miîkodô geolôgusok folytattâk a szénvagyon feltârâsât, tovâbbâ bekapcsolôdtak a bauxit lelôhelyek, és a mangânérc kutatâsâba. Köziilük név szerint Telegdi-Bôbh Kâroly, Szâdeczky-Kardoss Gyula, Taeger Henrik, Vitalis Istvân és Va- dâsz Elemér érték el a legkiemelkedôbb eredményeket . Megjegyzendô, hogy egyesek a Magyar Kir. Âllami Földtani Intézet munkatârsai voltak, mâsokat a Pénziigy-, illetôleg az Ipariigyi Minisztérium alkalmazott, vagy egyetemi professzorként tanitottak, végiil többen a legnagyobb széntermelô vâllalatok" szolgâlatâban âllottak* 3. A kapitalizmus fennâllâsa idején az âsvânyi kincsek feltârâsât is korlâtoztâk a magân érdekek. E téren csak a Magyarorszâgi Tanâcskoztârsasâg fennâllâsa idején, és a felszabadulâs utân âllott be a közössegi érdekek szempontjâbôl iidvösnek mondhatô vâltozâs. Kivételesen elôfordult, hogy maga a vâllalkozô végezte el a feltârâs nehéz munkâjât. Tudjuk pl., hogy Biegel Antal bânyabirtokos 186o-ban egyéni kezdçményezésével târta fel a Hidas kozség hatârâban levô lignit telepet. 4. A feltételezett bânyakincs feltârâsa érdekében, mivel az a földtulajdon tartozéka volt, elsô lépésként meg kellett szerezni a földbir« tokos elôzetes beleegyezését . Az esetek tobbségében bérbe kellett ven- ni a szén.iogot , késôbb esetlegesen Örök âron is megszerezni . A szénjogi szerzôdésben rendszeresen 2-3 évi kutatâsi idô volt kikötve. 5» A kutatâshoz viszont engedélyt kellett kérni a teriiletileg illetékes