Sárközi Zoltán: Kisebb bányászati fondok : Repertórium (Levéltári leltárak sorozaton kívüli szám, Budapest, 1977)

A bányászat állami felügyeletének szervezeti felépitése a kapitalizmus korában

A bânyahatôsâgok ügyei most mâr a VIII/b. Fôosztâly hatâskorébe tartozbak, azon bellil pedig a XV. tigyosztâlyhoz. Tovâbbi vâltozâs, hogy a Budapesti M. Kir. Bânyakapitânysâgnak alârendelve megalakult a miskolcl- és a pécsi kir» bânyâbiztossâg. A Zalatnai M. Kir. Bânyakapitânysâg hatas

köre pedig a petrozsényi bâ nyâb lztossâggal bôvult. Uj bânyaiskolâk nyiltak Petrozsényben. és Bozs- nyôn

. Idôkozben az Orszâgos Magyar Bânyâszati és Kohâszati Egyesületnek megalakultak a vidéki osztâlyai. A Magyar Bânya- és Kobôvâllalatok Egyesulete mint uj târsadalmi tömörüles jelent meg. Végiil az uj szaklapok a kovetkezôkî Bânya, a Magyar Bânyaûjsâg. a Bânyâszat. 20. A bânyâszat bivatali ellenôrzésének jobb megértéséhez tudnunk kell, hogy 1914-ben a bânyatermelésnek 92,60 %-a, értékének pedig 6o,7o %-a a széntermelésre esett. A kiaknâzott 91»7 milliô q. szénbôl 80,6 milliô q a barnaszén, 11,1 milliô q pedig a fekete szén. A szénbânyâszaton belül 1914-ben az összes termelésnek lo,5 %-a esett a kincs tari bânya- és kohômûvekre. 21. Az elsô vilâghâborû alatt, 1915-ben a b&nyamunkâsok szakszerve- zetbe tömörülese orszâgos mozgalommâ vâlt. 22. Igy kezdôdott meg elôbb a polgâri forradalom elôkészïtése

, majd a Magyarorszâgi Tanâcskoztâr- sasâg hatalomra segïtése. A két forradalom idôszakâban az alâbbiak torténtek. Az 1918. évi IV. néptorvény alapjân kibocsâtott 1919. évi 6.625/1918. M.E.sz. kormânyrendelet a bânyatârspénztérakat a munkaügyi és népjôléti minisztérium batâskorébe utalta. Ezt az intézkedést 192o utân sem mâsitottâk meg.

23. 1919. mârcius 21-e utân létre

jött a Szociâlis Termelés Népblztossâga. melyen belül a Bânyâszat Hevesi Gyula népbiztos csoportjâhoz tartozott. Munkâjât az alâbbi szakosztâlyokban folytatta: I. Szénbânyâszat •si II-III. Vas- és egyéb ércbânyâszat IV. Bânyâszati kutatâs, âsvânyolaj, fOldgâz- és sôbânyâszat V. Bânyafeliigyelet. 1919. mâjus 19-én létrejott a Népgazdasâgi Tanâcs

. melynek III. Fôosztâlya vette ât az ipar mûszaki irânyitâsât és az uzemszervezést

. Ehhez tartozott elsô helyen a "Bânyâszat és kohâszat". Utoljârà a "Bâ nyâszati fôcsoport" mfiködeserol tudunk, melyhez a Szénbânyâszat Vas- és fémbânyâszat • Ko- és kavicsbânyâszat