Sárközi Zoltán: Kisebb bányászati fondok : Repertórium (Levéltári leltárak sorozaton kívüli szám, Budapest, 1977)
Bevezetés - Rövid törnéteti áttekintés
A szénbânyâszattol eltérô môdon alakult a magyar bauxitbânyâszat felszabadulâs utâni helyzete. Amint errôl mâr szô esett, az aluminiumiparban, ha nem is tûlnyomô, de igen jelentôs német tôkeérdekeltség volt. A potsdami szerzôdés értelmében azonban a német tulajdonban levô részvények jôvâtételképpen a Szovjetuniö birfcokâba keriiltek. Igy lehetôvé vâlt, hogy az 1945 nyarân kötött magyar-szovjet gazdasâgi egyezmény értelmében közös szovjet-magyar vegyesvâllalatok jöjjenek létre. 1946. âprilis 8-ân kormânykozi egyezményt kötöttek a Magyar-Szovjet Bauxit Aluminium Et. /"Maszobal"/, és a "Dunavölgyi Timföldipar" Magyar-Szovjet Bauxit Aluminium Et. megalapïtâsâra. Ekkor létesiilt a Magyar-Szovjet Nyersolajtârsasâg, valamint a vegyes kozlekedési vâllalatok, köztük a "Meszhart" is 75 . A Magyar-Szovjet Bauxit Aluminium Et. /"Maszobal"/ magâba olvasztot ta az Aluminiumérc Bânya és Ipar Et-t, valamint a Viktoria Vegyészeti Muvek Et-t, végiil a Magyar Bauxitbânya Et-t, mig a Dunavölgyi Timföld-Ipar Et. egyediil alakult ât "Dunavölgyi Timf öldipar" Magyar-Szovjet Bauxit Aluminium Et-â. A vegyes vâllalatok sorâbôl kimaradt a Bauxit Ipar Et., mely 1948-ig, az âllamositâsokig onâlléan muködött 76 « Az egyezmény értelmében a Dunavölgyi Timföld-Ipar Et., tovâbbâ az Aluminiumérc Bânya és Ipar Et., stb. szovjet részvényérdekeltségét - az utôbbi esetében ez 42,2 % volt - magyar kézben levô részvények âtengedésével 5o %-ra emelték fel. Ennek fejében viszont a Szovjetuniô részben mâs vâllalatoknâl birt részvényérdekeltségeit engedte ât a magyar âllamnak 77 • A vegyesvâllalatokban a tôkeérdekeltség vâllalâsnak igy megva-r lôsult formâja még nem különbözött a hagyomânyos tôkés érdekeltségi rendszerektôl. A Szovjetuniô részérôl pedig lényegében a tôkés fegyverek hasznâlatât jelentette. E vegyes vâllalatok szovjet igazgatôk vezetésével müködtek, és sajâtos jogi-gazdasâgi helyzetet élveztek. 1952 szeptembere utân e vâllalatok is feloszlottak, vagyontârgyaik pedig a magyar âllam birtokâba keriiltek 78 « A szénbânyâk âllamositâsâval, illetÔleg a magyar-szovjet vegyes vâllalatok létrejottével az âltalunk târgyalt iparâgban megszîintek a szokvânyos értelemben kapitalistânak minôsïthetô vâllalatok. A Magyar Qrszâgos Levéltâr IV» osztâlya csak ezeknek az iratait gyiîjti, gondozza és târja fel. A szén mint energiahordozé jovôjérôl kell még egyet-mâst elmondanunk. Magyarorszâgon 1938-ban a szén az energiatermelésnek a fiïtôérték szerinti 86,9 %-ât adta.. Ez az arâny 1949-re 79,5 %-ra esett viszsza 79 . Ma mâr ennél nâlunk is sokkal alacsonyabb szâzalékban szere-
