Sárközi Zoltán: Kisebb bányászati fondok : Repertórium (Levéltári leltárak sorozaton kívüli szám, Budapest, 1977)

Urikány - Zsilvölgyi Magyar Kőszénbánya Rt. és Vállalatai

AJEAI KÔSZÉNBÂNYA ET, /Z 3ol-3o3/ 1869 - 1945 Terjedelme: 16 raktâri egység, 2,24 ifm Az ajkai szénmedencét a ktilszinen Urkût, Ajka, Bédé, Csékûfc és Padrag kozségek batâroljâk. A széuvagyon feltârâsât 1866-ban a Csingervölgy felsô részében Bout bânyamérnok kezdte meg, mégpedig Puzdor Gyula földbirtokos kezdeményezésére

. A kutatôaknâk és furâsok eredményei alapjân 1871-1872-ben a Gyula- és Ödöo-tarökat hajtottâk ki. Az 19oo-ban telepitett Àrmin-aknât 19o4-ben helyezték iizembe. 1912-ben ûj villamos központot létesïtettek. A teriilet szénvagyonât 1873-tôl 1923-ig a Wiener Kohlenindustrie Verein, 1923-1946 között az Ajkai Kôszénbânya Et. birtokolta. Ez utôbbi vâllalat 1923-ban alakult meg. Alaptôkéje 1926-ban 2,025.000 pengô. Évi ossztermelése 29.600 vagon. lloo tisztviselôt

, és munkâst foglalkoztatott

. 1935-ben arészvények majorïtâsât az Egyesiilt Izzôlâmpa és Villamossâgi Et. szerezte meg. 1946-ban âllami kezelésbe vették. A vâllalat telepei: Felsôcsingeri-târék /Gyula-târô, Gizellatârô/ Ârmin aknaiizem, Jolân aknaiizem, Tâncsics aknaüzem /Padragon/. Irattâri rendszere nem volt megâllapïthatô. Bendezése a szervezeti felépïtésnek megfelelôen kialakïtott osztâlyok, és az ezekkel pârhuzamos âllagok szerint tortént meg. Az iratok egy része a vâllalat alakulâsât megelôzô idôkben keletkezett és tovâbbadott iigyeket tartalmazza, melyekben az elôdvâllalatok tevékenysége tükrözödik. . • • TITKÂRSÂG /Z 3ol/ 1869-1945 Terjedelme: 7 raktâri egység, o,98 ifm l.csomô l.tétel Szerzôdések, megâllapodâsok, végzések, telekkönyvi kivonatok, levelezés kôszénjogok, teriiletvétel

, beriet, szâllïtâs, âramszolgâltatâs, terragium târgyâban. Padragi teriile-